Milyen az antikapitalista szex?
A termelés hozza létre a fogyasztót – ez pedig ugyanúgy igaz a szexuális szükségletekre, vágyakra és habitusokra is.
Hihetetlen fantáziával alkot egy teljesen új univerzumot az írónő, a magyar népmesék és tündérmesék új életre kelnek ebben a rendkívül izgalmas és szórakoztató történetben.
„Gaura Ágnes nevét a fantasy-rajongók a Borbíró Borbála-sorozat miatt ismerték meg, nekem azonban eddig nem volt hozzá szerencsém, és a gyönyörű borító, valamint az áradozó kritikák keltették fel az érdeklődésemet a könyv iránt. Realista közgazdászként nem gondoltam volna, hogy ilyen viharsebesen magába tud szippantani ez a gyönyörű mese, amelytől olyan távol áll a giccs és az unalom, mint Aranykert Tündérkerttől. Már a történet elején elveszítjük az illúzióinkat, Tündérország egyáltalán nem olyan varázslatos hely, amilyennek mindig is gondoltuk, ellenkezőleg, egy szomorúan pusztuló világ, amelyből rég kihalt már a remény. A két részre szakadt birodalom, amelyben az Árok választja el egymástól Csallóközt (Aranykert) és Erdélyt (Tündérkert), ahol két szerelmes alussza öröknek hitt álmát. A megváltást egy csók hozhatja el, amely két manónak köszönhetően útra kel egy utazókönyvben, amely Liliomnál landol, aki egyre különösebb helyzetekbe keveredik, miközben egyre jobban összefonódik Tündérország és Budapest világa.
Hihetetlen fantáziával alkot egy teljesen új univerzumot az írónő, a magyar népmesék és tündérmesék új életre kelnek ebben a rendkívül izgalmas és szórakoztató történetben, amely egyetlen pillanatra sem ereszti az olvasó figyelmét, a 600 oldal pillanatok alatt fogy el, miközben mohón faljuk szemünkkel a betűket. Egyetlen percig sem unatkozunk, párhuzmosan zajlanak az események Tündérországban és Budapesten, hogy aztán egy agyeldobósan mesés fináléban összeérjenek a szálak, és tényleg csak a legutolsó pillanatban derüljön ki, hogy a három férfi közül kit is választ Liliom. Ez a varászlatosan szép történet szerintem üvölt egy tévésorozat után, kár, hogy olyan drága lenne megvalósítani a pusztulásában is gyönyörű Tündérországot, hogy biztosan nem lesz belőle semmi. Kár, mert egy olyan igazi mesét kapunk Gaura Ágnestől, amely visszahozza a gyerekkorunkat, miközben egy teljesen hihető és életteli történetet varázsol elénk.”