„Attól félünk: szexistának, rasszistának vagy antiszemitának bélyegeznek minket, ezért lábujjhegyen kerülgetjük az érzékeny témákat, folyamatos öncenzúrát végzünk.
Brophy és Peterson kutatásai alapján a PC-autoritariánusok sokkal magasabb szinten szoronganak a társadalmi és egyéni különbségek miatt. A PC kommunikáció használata tehát bizonyítottan szorongást okoz, mert folyton kihívás elé állít a nyelvhasználatot illetően: a köznyelvet és a józan paraszti ésszel való értelmezést ugyanis hibásnak kiáltja ki.
Az Egyesült Államok radikalizálódott PC hulláma még nem érte el hazánkat, épp ellenkezőleg: itt belefér hogy nyíltan szexista és tárgyiasító reklámokat sugározzanak, plakátoljanak ki, hiszen a mai magyar politikában nem a női jogok érvényesítése hever napirend előtt. Határokat kell húznunk és elengedhetetlen némi intuíció is: érezni és tudni kell, hol a határ klasszikus értékek felmelegítése és szexizmus között, ahogy nem várható el a direkt polgárpukkasztásra és hangulatkeltésre adott válaszként a feltétlen elfogadás sem.
Az emberi méltósághoz való jog ésszerű korlátokat szab a szólásszabadságnak, de a radikális PC terjedése a szögeket verné annak koporsójába – ez alapján nehéz bejósolni a választ a kérdésre:
Vajon kialakulóban az orwelli újbeszél nyelv, vagy visszaterelhető a PC radikális folyama eredeti, egymás tiszteletben tartását célul tűzött medrébe?”