„»Sem a feleségem, sem én nem vettünk részt jegyesoktatáson, pedig két évig jártunk jegyben. Mire összeházasodunk, már túl voltunk a rózsaszín időszakon, és rögtön számos problémával szembesültünk. Rájöttünk, hogy amit szüleink mondtak a másikról, igaz. Mindketten erős, független személyiségek voltunk, és ragaszkodtunk az igazságainkhoz, így sokat vitatkoztunk. Fél év után már azt gondoltuk, hogy nem a megfelelő embert választottuk. Ezeket a problémákat évekig tartott rendbe hozni, mert akkor még nem is tudtunk a szeretetnyelvekről, hiszen később »fedeztem fel« őket, miután számos problémás párkapcsolatot megfigyeltem« – vallja Gary Chapman.
Mint a kutatások alapján mondja, a házasságok sorszámának növekedésével nő a válás esélye és gyakorisága, ezért szerinte érdemes megtanulni szeretni azt, akivel együtt élünk, és nem abban reménykedni, hogy válás után majd megtaláljuk az »igazi« lelki társunkat.”