
Az időn kívüli pillanat
2017. április 13. 12:03
Míg a szellem önmagát figyeli, hever egymáson a világ, és végtelenné lesz a pillanat.
„Hogyan lehet eldönteni, mi az, ami megmarad, mi az, ami érdemes arra, hogy ne térben, ne időben létezzen, hogyan lehet betűket vésni a márványba, hogyan lehet megnyitni az időt? Két birodalom határán sétálok, vörös téglákból emelkedik a fal, már nem mellette, már rajta járok, egyensúlyozom. Mit lehet, mit érdemes, mit kell leírni? Hogyan? Ha leírom, múlttá válik. Ha az emlék szenvedély, megmarad. Míg a szellem önmagát figyeli, hever egymáson a világ, és végtelenné lesz a pillanat.”
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Hurka
2017. április 13. 19:20
"Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.
Csak ami nincs, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág,
ami van, széthull darabokra."
A vége már nem annyira materialista.
Válasz erre
0
1






