„A 27:1-es arány azt is jelenti, hogy Magyarország is Donald Tuskot támogatta, ami logikus lépés annak fényében, hogy Tusk volt az EPP egyetlen jelöltje, a magyar kormánypártok pedig az EPP tagjai. A PiS politikusai – hiába a megbonthatatlan barátság Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński között – a brit torykkal ülnek együtt az EP-ben, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában. Éppen ezért a PiS Orbán Viktor mellett Theresa Maytől várta, hogy Tusk ellen szavazzon. Aztán egyikük sem tette. »Az ezzel kapcsolatos vitákat Magyarország meghagyja a lengyeleknek« – mondta a tegnapi szavazás előtt Orbán Viktor, utalva arra, hogy a PiS zsigerből ellenzi Tusk megválasztását.
A miniszterelnöknek igaza van: Kaczynskiék egy lengyel belügyet akartak uniós szintre exportálni, holott, a józan ész alapján, az talán nem hátrány egy országnak, ha ő adja a három legfontosabb uniós poszt egyikét. Tusk ráadásul 2014-es megválasztása óta a jelek szerint közmegelégedésre moderálta a tagországi vezetőket, ellenkező esetben nem lett volna mögötte ennyire egyhangú támogatás. (...)
Egy kicsit tényleg félelmetes a dolog: a magyar–lengyel viszonyban utoljára talán 2015-ben, Vlagyimir Putyin budapesti látogatása után láttunk hasonlót.
Józanságot persze méltatlanság kommentelőktől elvárni, de finoman jeleznénk, hogy Magyarországnak is vannak érdekei, jelen esetben például az, hogy legalább ott ne törje meg az uniós egységet, ahol megvan. Közösségi szinten ugyanis merőben közömbös, hogy mik Kaczyński vélt vagy valós – és jobbára személyes – sérelmei, a magyar kormányfő pedig egy zéró-negatív játszmába sétált volna bele, ha Tusk (és Angela Merkel) ellen szavaz.”