Ezt is megértük: liberálisok és homoszexuálisok dicsérik Trump emberét

„Neil Gorsuchra nagy valószínűséggel azért esett Trump választása, hogy valaki továbbra is erősen képviselje a bíróságban a Scalia nevével fémjelzett textualista hagyományt. Az alkotmánybíráskodásban két egymásnak ellentmondó megközelítés a többnyire liberálisok által követett aktivizmus, illetve a konzervatív textualizmus. Az aktivizmus alapján egy bírának sokkal nagyobb a mozgástere az alkotmány értelmezésében, ami sokszor azt eredményezi, hogy nagymértékben eltér az eredeti szövegtől. A liberálisok szerint erre szükség van, mert a több százéves alkotmány szövege nem alkalmazható tökéletesen a mai kontextusban.

Ezzel szemben a textualitásták számára az alkotmányszöveg szent, és azt minél inkább az eredeti jelentésében kell értelmezni. A leggyakoribb érv szerint ha egyesek – aktivista módon – nem ragaszkodnak az eredeti jelentéshez, akkor csökkentik a nép szuverén jogát a döntéshez. Magyarországon a két irányzat legfontosabb képviselője Pokol Béla (textualizmus) jelenlegi alkotmánybíró, és Sólyom László (aktivizmus), az Alkotmánybíróság egykori elnöke. Sólyom elnöksége idején Pokol gyakran kritizálta az Ab-t, amiért folyamatos aktivizmusával létrehozott egy »pszeudó«, vagy »láthatatlan« alkotmányt”, és azt kezdte el követni az eredeti szöveg helyett. Pokol már több munkájában is kifejtette, hogy az aktivizmus miatt a mai jogállamokban már inkább jurisztokratikus, mintsem parlamentáris vagy elnöki kormányformák vannak.”