Netanjahu: Nincs igazságosabb Izrael Gázában vívott háborújánál
„Semmilyen Izrael-ellenes döntés nem akadályozza meg Izraelt abban, hogy megvédje állampolgárait” – tette hozzá a kormányfő hivatala.
Magam is átéltem 2014-ben egy 50 napos rakétázást. Interjú.
„Miről szól elsősorban Magyarország és Izrael kapcsolata?
Nem vagyunk a legfontosabb partnerei egymásnak – ezt fontos tudni. A gazdasági kapcsolatokban, a kereskedelem tekintetében 30-35. ország vagyunk a rangsorban. De ebbe beleférnek olyan jelentős beruházások, mint a Teva vállalaté, amely a világ egyik vezető gyógyszergyára, a térségben messze hazánkban fektették be a legtöbbet, és nálunk van a második legnagyobb gyáruk is. De említhetném az NNG történetét is, amely egy garázscégként indult, ma pedig már egy magyar–izraeli sikertörténet – nemrég Európa leggyorsabban növekvő cégének választották. Sok izraeli befektetés érkezett az ingatlanszektorba is, elég csak mondjuk plázákra, szállodákra gondolni. Bár a 2008-as pénzügyi és ingatlanválságot megérezték az izraeliek is, mégis sok sikeres projektjük van. Fordítva már más a helyzet. A magyarok néhány kivételtől – ilyen például az Ivanka építészeti stúdió – eltekintve gyakorlatilag nincsenek jelen Izraelben. Sok kiaknázatlan lehetőség van még, sokkal jobban ki lehetne használni az itteni adottságokat.
És mi a helyzet Palesztinával?
Ennek a konfliktusnak »köszönhetően« van érvényben nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozóan a kötelező sorkatonai szolgálat. A fiúknak három-, a lányoknak kétéves időtartamra. Könnyen elképzelhető, hogy pont egy olyan időszakban hívnak be valakit néhány évre, amikor háború van. Ilyenkor szembesülnek az emberek azzal a félelmetes érzéssel, hogy akár el is veszíthetik a családtagjukat. Ez a mindennapok része. Magam is átéltem 2014-ben egy 50 napos rakétázást. Soha nem gondoltam volna korábban, hogy óvóhelyre kell majd mennem. Én ugyan vendég vagyok ebben az országban, de így, hogy részese lettem egy ilyen bombázásnak, tudom, hogy ez mit jelent a mindennapokban. Teljesen más úgy felnőni és élni, hogy az ember ezt megtapasztalja. Az izraeliek döntő többsége számára pont ezért nagyon fontos kérdés a biztonság.
Nem túl egészséges egy fiatal országnak úgy fejlődni, hogy gyakorlatilag a félelem áll minden döntés mögött.
Izrael jó példa arra, hogyan kell hátrányból előnyt kovácsolni. Nem használnám a félelem kifejezést, inkább a fenyegetettség szó a megfelelő. A fenyegetettség érzése nagyon sokat kihoz az emberből, talán többet is, mint ha nem érezném magam veszélyben. Tudom, hogy ez elsőre talán furcsán hangzik. Ugyanakkor a legnagyobb találmányok is gyakran úgy születtek meg, hogy belevitte az embert a kényszer – valamit meg kellett oldani. Izraellel sincs ez másként. Erősnek kell lennie, egyszerűen nincs más választása. Tehát a fenyegetettség nem visszaveti az országot, hanem inkább erősebbé és innovatívvá teszi. Az innováció jelentős része így aztán a hadseregtől jön, amiből aztán civil termékek születnek. Ez a helyzet tehát kettős. Egyrészt egyáltalán nem jó, másrészt viszont a sikerhez is hozzájárul.”