Nem tudom, mi újat lehet még mondani

„Nem tudom, mi újat lehet még mondani. Hét év után.

A kormány ellenőrizetlen külföldi pénzektől és befolyástól tart. Az a kormány, amelyből a szó szoros értelmében ki kell perelni a közadatokat, az kormány és kormánypárt, amelynek vezetői a sajátjukként kezelik a pénzünket, az a kormány, amelyről nem lehet tudni,mit ad cserébe a növekvő orosz befolyásért.

Aki mindezt szóvá teszi, az a hibás.

Küszöbön áll a kormányt a civilség felől kontrolláló, újabban már ügynöknek bélyegzett szervezetek regulázása. Addig is megpróbálják minimum befenyíteni, de akár lerohanni az egyik legjobb Magyarországon működő, nemzetközi vonzerőt jelentő egyetemet.

Nyilván kalkulálva azzal, hogy egy névtelen - de valaki által azért mégiscsak megírt, közölt - lejárató cikk, amely előkészíti »indokolja« a késő este felbukkanó törvényjavaslatot, jóval többekhez jut el, mint ahányan a CEU-t közelebbről ismerik. Az egyetem dolga kevesek ügye, vélhetik, s ez majd megint nem vált ki tartós és kiterjedt ellenállást. Nem baj, ha értéket veszít az állandóan hivatkozott nemzet, ennek a hatalomnak tényleg annál jobb, minél rosszabb. Megvédi összesküvés-elméleti és sérelmi politikai kultúránkat, ha belepusztulunk is.

Tényleg folyton ugyanaz történik. Mindenkivel. Nem csak másvalakivel, velünk is - nem csak velünk, másokkal is. Egyre szűkebb hely, egyre kevesebb levegő marad fellépni ellene. Ne hagyja magát, akiben maradt még szufla.”