Nem vagyok hajlandó annak a hentesnek pénzt adni

„A Semmelweis Egyetem belső vizsgálatot folytat, és azonnali hatállyal felfüggesztette a munkavégzés alól azt a szülész-nőgyógyász főorvost, akiről egy kismama azt állítja, műtőhasználati díjat kért tőle, miután az ügyelet során sürgősségi császármetszést kellett rajta elvégezni. Az édesanya történetére a Másállapotot a szülészetben! Facebook-csoport hívta fel a figyelmet.

(...)

Tehát a kismama története: 

»Tudtam, hogy az orvosom szabadságon lesz. Azt mondta, mindig van jó orvos a kórházban (SOTE II.), nem kell aggódnom. Szept. 20-án hajnalban elfolyt a magzatvizem. Rohantunk a kórházba. Dr. P. csak a déli órákban jelent meg. (...) 17 óra vajúdás után a doktor úr rám  förmedt, hogy nem igazán ér rá, igyekezzek már. Egy fájás közben vizsgált meg, és jól „megrángatott”, hogy kitáguljak. Azt hittem, hogy ott fogok meghalni. Előre esett a köldökzsinór, mire elkezdett ordibálni, hogy engem műteni kell. Láthatólag nagyon kétségbe volt esve. Kiabált, hogy valaki segítsen neki. Édesanyám mesélte, mert én alig tudtam már magamról. A fájások között elájultam a fáradságtól. Sürgősségi császárral zártuk a napot. 20:52 kor „megszületett" Olivér, 3520 grammal. Csak másnap láthattam. (...)

Az utolsó napon bejött a szobába és kihívott a vizsgálóba. Közölte, hogy 100.000 forintot kér. Mondtam neki, hogy én nem kértem őt, hogy legyen az orvosom. Mire rám förmedt és kiabálni kezdett, hogy megmentette a kisfiam életét, és Ő nem akárki. Ezzel a pénzzel ő most tartozik a kasszába. Ki kell fizetnie a műtősöket, ez így megy ott náluk... teljesen lesokkolt. Ott álltam hulla fáradtan, összevarrva és kiszolgáltatva, amit ő kihasznált. Visszamentem a szobába és zokogni kezdtem. Igazából nem csak a pénz, hanem az eljárás is nagyon bántott. Nem orvoshoz méltó, ahogy viselkedett. Sem a szülésnél, sem utána nem kaptam tőle olyan bánásmódot, amit megfizettem volna. (...)

Olivér 6 hónapos lesz 20-án, tehát lassan fél év telt el, de ez a 4 nap a kórházban mély nyomot hagyott bennem, bennünk és soha nem fogjuk tudni teljesen elfelejteni. Bármikor szóba kerül, nagyon feldúl érzelmileg. Sajnos a fiam születése nem a legszebb nap az életemben. És az igazság az, hogy nagyon szerettünk volna kistestvért, de ha lelkileg nem tudom feldolgozni, nem fogunk több gyereket vállalni.«”