Az eset napnál világosabban jelzi a Duna–Tisza menti maradék Magyarország fővárosi lakói egy részének szellemi állapotát.
„»Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?«
Az eset napnál világosabban jelzi a Duna–Tisza menti maradék Magyarország fővárosi lakói egy részének szellemi állapotát. Az ő bajuk az, hogy itt lenni akar valami, ámde ők helyette a semmi oldalára álltak, és maguk sem vették észre. Természetesen az aláírások gyűjtői sem, akik abban a hiszemben ácsorogtak egy hónapig Budapest utcáin, hogy népszavazást fognak kicsikarni a kormányból. Annak ellenére, hogy ezt az óhajukat elfelejtették ráírni az ívekre.
Miért?
Egyszerűen nem tehettek mást: lelküket átállították a Valamiről a Semmire. Ilyenkor nehéz gondolkodni…”
A fiatalt miután megnyugtatták, lekísérték az épület elé, ahol már a mentőautó várt rá. A hatóság embereinek munkáját dicsérettel és jutalommal ismerték el.
Fontos bejelentést tett a társaság vezérigazgatója.
Budapest környékén tűnhetnek fel a leggyakrabban.
„Igazságszolgáltatásért kiált” – írta Csintalan Sándor Majka botrányos produkciója után.
Így állunk. Aki nem így látja, szóljon. Nekem elmondhatja, legfeljebb közben bekapcsolom a zsebemben a diktafont.
Csak azoknak csörgősipkát raktak a fejére és udvari bolondoknak hívták őket.
De most már csak egy aljas, gazember gyáva szar vagy, Majesz, aki istent játszik! Vagytok így páran.
Nagy Feró arról beszélt, hogy Majka és a mai fiatalok nem tudják, milyen nagy szabadságban élnek.
