Az Orbán rezsim 2010 óta hatalmas összegeket vont el az oktatásügyből, s ennek tetemes része a felsőoktatásból hiányzik.
„A felsőoktatás drámai helyzetéről talán többet hallott a közvélemény. Az Orbán rezsim 2010 óta hatalmas összegeket vont el az oktatásügyből, s ennek tetemes része a felsőoktatásból hiányzik. Az egyetemeken megalázóan alacsony bérét alkalmazzák az oktatókat, ezért kontraszelekció érvényesül, a derékhad már a lábával szavazott. Az egyetemek autonómiájáról már nem is igen lehet beszélni.
A netadó tervezetével ellentétben az oktatás agóniája mégsem rázta fel a társadalmat. Pedig a hatása nem néhány évre, vagy egy-két kormányzati ciklusra szól, hanem évtizedekre a perifériára löki az országot. Az oktatásért aggódók előszeretettel hivatkoznak Finnországra vagy Dél-Koreára, de akár a balti államokra is, ahol az oktatásból nem kivonták a forrásokat, hanem jelentős összegeket fektettek be. De érdemes tudni, hogy Indiában például évente 350 ezer mérnök végez az egyetemeken és százezrek dolgoznak amerikai, nyugat-európai bankoknak, tőzsdéknek szoftver fejlesztőként. Az előrejelzések szerint 50 éven belül utolérhetik az USA-t vagy Kínát.
Nekünk pedig marad a sötétség délben. És reggel és este.”