Így kell ezt! A Magyar Nemzet elhatárolódott a Magyar Nemzettől

2017. február 09. 10:31

Hogyan rúgjuk saját magunkat nekifutásból, spiccel tökön? Valahogy úgy, ahogyan Pethő Tibor, a Magyar Nemzet újságírója tette.

2017. február 09. 10:31
Wéghváry Witéz
Tutiblog

„Hogyan rúgjuk saját magunkat nekifutásból, spiccel tökön? Valahogy úgy, ahogyan Pethő Tibor, a Magyar Nemzet újságírója tette.

A lapalapító Pethő Sándor valamilyen szintű leszármazottja az újság szombati mellékletében nehezen felejthető cikket közölt Lukács György néhai tanácsköztársasági népbiztos-helyettes, önjelölt filozófus munkásságáról, hervadhatatlan érdemeiről, világmegváltó gondolatairól, a magyarság életében betöltött nélkülözhetetlen – s mint ilyen: hiánypótló – szerepéről. Az iromány nem mulasztja el fölidézni, hogy egy »nagy magyar gondolkodóval« állunk szemközt (pontosabban fölötte, hiszen szegény már odalent filozofál). De nem is ez a lényeg, hanem a következő mondata:

»A s vele a végtelenül kicsinyes játszma a Lukács Alapítvány ellehetetlenítésére persze nyilván nem Lukácsról szól, hanem arról az emlékezetpolitikai nyomorról, amelynek a gyökerei a diktatúra idejére nyúlnak vissza.«

Ez a mondat sajtótörténelmi, korszakos, egyúttal bátor is. Különösen az a része, hogy »kicsinyes játszma«. Csak egy igazi vagabund, bátor ember mer ilyet leírni, aki dacol a hatalmi önkénnyel, aki nem hagyja magát zavartatni semmitől. (Tényektől és hasonlóktól.) És aki nem hőköl vissza attól sem, hogy ugyanebben a sajtótermékben (Magyar Nemzet), ugyanebben a témában már megjelent egy írásmű három hónapja, amely kissé másként fogalmazott. Hogy őszinték legyünk: épp az ellenkezőjét írta, mint Pethő. A tavaly októberi cikkből ugyanis kiderült, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása alapján nem viselhetné Lukács György nevét civil szervezet, vagyis törvénytelen a Lukács György Alapítvány elnevezése. Mégpedig azért, mert ez az állítólag »világhírű« filozófus részt vett a kommunista diktatúra kiépítésében, fenntartásában. Tehát egy bolsevik csirkefogóval állunk szemben (fölötte).

Pethő Tibort viszont nem hatja meg sem az akadémiai rezümé, sem lapjának korábbi álláspontja. Szó sincs itt törvénysértésről, csak kicsinyességről! – sugallja a Pethő-leszármazott, s lapalapító őse, aki ugyanúgy megvetette a nyilasokat, mint a kommunistákat, most valószínűleg forog a sírjában.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
NemSzűrt
2018. január 02. 11:57
"gyanebben a sajtótermékben (Magyar Nemzet), ugyanebben a témában már megjelent egy írásmű három hónapja, amely kissé másként fogalmazott. " Ki is dobták a cikket jegyző „jobboldali elhajlót".
westend
2018. január 02. 11:57
Lajosnál már bárkit és bármit írhat, csak üsse a Zorbánt, osztjónapot.
balbako_
2018. január 02. 11:57
A megfelelési kényszer nap, mint nap szellemi kintornára kényszeríti az újságírók legalját, akik lustaságból, vagy tehetségtelenségük okán még mindig Simicska kegyeit keresik a szerencsétlen sorsú lapnál.
madarasi.abel
2017. március 06. 20:49
amúgy meg hol írja mi, hogy egy újság összes írója mindenben egyet kell értsen? És hogy egy újság csak egy álláspontot képviselhet? Miért lenne kötelező irány a vélemény cikkekben? Egy tábor, egy kinyalandó ideológiai segg? Mik vagytok ti, birkák?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!