Orbán azért buzizik a parlamentben, hogy megmutassa: ő egy közülünk

„Újpopulizmus és suttyóhumor kapcsolatáról Peter Pomerantsev nemrég írt érdekes cikket. (Ő alkotta meg az orosz propagandavilág egyik legismertebb leírását.) Ebben pedig arra jutott, hogy a baszós-szarós humor az egyik legfontosabb eszköz a politikusok számára, hogy elitellenesnek, az »establishmenttel szembeszállónak« mutassák magukat. Az »illemszabályok áthágásával« mutatják meg, hogy ők csak egy a nép közül.

2016 nagy világtrendje éppen ez volt onnantól, hogy az egész életét milliárdosként töltő Donald Trump adta el magát az »elfeledett fehér munkásosztály« hőseként odáig, hogy Rogán Antal a Pasa Parkból hirdette meg a lázadás évét. Duterte sem kimondottan plebejus, apja is kormányzó volt és gazdag oligarchák támogatják.

Annak, hogy mindez mégis működik, és gazdasági elitek tagjai képesek magukat »kisember-pártinak« beállítani, persze sok oka van. De a nyelvi azonosulás biztosan nagyon fontos tényező, és az újpopulisták erre tudatosan játszanak rá. “Végre az emberek nyelvén beszélnek” - mondják róluk sokszor. Pedig valójában ez is csak politikai termék. (...)

Egy dolog közben világosan megmutatja, hogy szó sincs közben a »politikai korrektség végéről«. Ha ugyanis tényleg ez lenne a helyzet, az újpopulisták az őket érő kritikát és gúnyolódást is ugyanolyan jól viselnék. De Donald Trump hisztérikus Twitter-posztokkal reagál, ha egy tévéműsorban nevetnek rajta. Azt, hogy a Putyin-rendszerben mi történik a kritikusokkal, pontosan tudjuk. Orbán Viktor pedig, miközben bátran, tabukat nem ismerősen buzizott a parlamentben, gondoskodott arról, hogy a helyszín hermetikus safe space legyen számára, ahol a még fel nem vásárolt lapok tudósítói sem tudnak kritikus kérdéseket feltenni neki.”