The Man in the High Castle: 2. évad – A zsarnokság szívében

„Csak néhány ellenálló sejt harcol a szabadság megkopott eszméjéért, egy egykorvolt Amerikáért, miközben címbeli vezetőjük (az ember a fellegvárban) alternatív valóságokból származó videofelvételeket gyűjt. Olyan valóságokból, ahol a nácik elveszítették a háborút, vagy ahol ugyan szintén megnyerték, ám egykori szövetségesükkel, a japánokkal való konfliktusuk újabb katasztrófákhoz vezetett. A maroknyi férfi és nő paranoid atmoszférában, egy újabb, minden eddiginél elsöprőbb háború árnyékában igyekszik kiválasztani a lehetséges világok/végkimenetelek közül a legjobbat – vagy legalább a legkevésbé tömegpusztítót.

Míg az első évad főleg a világ felépítésével és a karakterek alapjainak lerakásával foglalatoskodott (nagyszerűen, bár nem hibátlanul), addig a folytatás már egy hamisítatlan, teljesen kiforrott kémthriller, amely az izgalmas fordulatok és a végére igencsak meglóduló cselekmény közepette bámulatosan komplex és bátor tablót fest egy velejéig romlott és zsarnoki, alapvetően mégiscsak működőképes Harmadik Birodalomról (ettől olyan bátor, de erről később). Frank Spotnitz showrunner (aki félúton távozott a posztjáról kreatív nézeteltérések miatt, bár elvileg így is sok minden megvalósult az elképzeléseiből az évad további részeiben), a mezei kémektől a katonaság magas rangú tisztjein át a felsővezetőkig, a németektől a japánokon át az amerikaiakig, a fehérektől a feketéken át a zsidókig, a családtól az ellenálló szervezeten át a politikai hierarchiáig a rémálom-társadalom szinte minden lehetséges aspektusát megmutatja. És bár nem akarunk, hiszünk ennek a világnak a létezésében – túl átgondolt és részletekben gazdag, hogy csak úgy ellegyezhessük.”