Van egy jó hírünk, meg egy rossz. Nagyjából így lehetne jellemezni a hétvége két fontos európai szavazását.
„Van egy jó hírünk, meg egy rossz. Nagyjából így lehetne jellemezni a hétvége két fontos európai szavazását. Bár Matteo Renzi súlyos vereséget szenvedett az alkotmánymódosításról szóló referendumon, hiszen a választók majdnem 60 százaléka mondott nemet a szenátus jogköreinek megnyirbálására, a nagyobb politikai stabilitásra, Brüsszelben mégsem tapasztalható letörtség. Az uniós illetékesek ugyanis nem számítottak arra, hogy Ausztriában ilyen sima győzelmet arat majd a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen.
Ha a két voksolást összehasonlítjuk, sokkal inkább az osztrák szólt arról, várható-e irányváltás, a populisták felé való még jelentősebb elmozdulás Európában. Jóllehet az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer mérsékeltebben nyilatkozott az Unióhoz fűződő viszonyáról, mint pártja elnöke, Heinz-Christian Strache, akadtak nem túl biztató jelek. Azt mondta például, bár nem tervezi népszavazás kiírását az országnak az Európai Unióból való kilépéséről, ez mégiscsak szóba jöhet akkor, ha az EU-ban nem kerítenek sort az átfogó reformokra. Hogy változásokra szükség van, s nem mehet minden úgy a régi kerékvágásban a britek júniusi népszavazása után, azt senki nem vitatja, de mást ért uniós reform alatt Hofer, mint Angela Merkel. Van der Bellen kampányát arra építette: ha Hofer nyer, az az Öxitet, azaz Ausztria Unióból való kilépését eredményezheti.
Az olasz kampányban nem arról volt szó, hogy ha a nemek győznek, akkor Olaszország távozhat az EU-ból. A referendumnak tartalmilag semmi köze sem volt az ország Unióhoz fűződő viszonyához. S tulajdonképpen sok következménye nem is lett volna a referendumnak, ha Renzi nem követi el azt a súlyos hibát, hogy összeköti a szavazást kormánya sorsával. Abban bízott, hogy győznek az igenek, s ezzel még jobban megszilárdítja hatalmát.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Mark Rutte beszámolója szerint Trump elégedetlenségének adott hangot a NATO több európai tagállamával szemben.
A biztonságpolitikai szakértő figyelmeztet: nem véletlen a sorozatos kiszivárogtatás, külföldi titkosszolgálati művelet állhat a háttérben.
Orbán Viktor jót tesz, Magyar viszont kárt okozna: éppen azt, amit Brüsszel követel. Bizonyságul annyit, hogy a szándéka egybecseng a Tisza kiszivárgott energiatervével.
Az amerikai alelnök egyértelműen kiállt Magyarország mellett, és élesen bírálta az uniós bürokráciát.
Az ottaniak szemében Magyarország kulcsállam az Európai Unióban.
Tapintható a különbség.
A volt ukrán titkosszolgálati tiszt információit is górcső alá veszi a hatóság.
Ennek senki sem örül.
