Amikor Heimann Zoli a Brancsba látogat

„De hogy miért is Egrről beszélek Heimann Zoli kapcsán.... Nos azért, mert az elmúlt pár évben (épp a Brancs miatt) többször megfordultam 1-2 napig Egerben. Nem csak az egri Koklács Kata (Wine and Go; Bor, Bringa, Piknik stb) munkásságát tartom előremutatónak és közösségkovácsolónak, hanem az egész Brancs hangulatát tartom hazai viszonylatban is példaértékűnek. A Gárdonyi-ház mellett újragondolt ex-ovoda alsó szintjéből lett kiállítórtér és mindenekelőtt kávé- és borkert, ahol természetesség, könnyedség és eredetiség mellett találkozik az ember az egri borokkal, a jó kávéval, a fiatal helyi közösséggel. Minden héten szuper programok váltják egymást, legyen az kortárs kiállítás, koncert vagy egy közismert egri vagy épp nem egri borász interaktív, fesztelen kóstolója, Kata kendőzetlen stílusú moderátorkodása mellett.

És akkor el is jutottunk mai témánkhoz (köszönöm a türelmet). Pár napja ifjabb Heimann Zoli lépett porondra, aki 2013-ban vette át a borok készítését édespjától egy olyan családban, mely 1758 óta Szekszárdon tevékenykedik. Az a fajta fiatal borász, akinek vannak önálló gondolatai és méltóképp ápolja az ősei által reáhagyott értékeket. Világlátot, tanult és közben kellően korhű szellemben végzi a dolgát. Sokmindenről szó esett, nem is sejtenénk, mennyi közös kérdéskör merülhet föl Eger és Szekszárd között: viognier, kadarka, bikavér, Gál Tibor és hagyatéka, fehér és vörösborok és szőlőfajták egyik és másik borvidékről.”