„Amiért mégis szót érdemel az ügy, az egy aggasztó jelenség. Eddig ugyanis éppen a polkorrekt baloldalra volt jellemző az az eszköztár, amit most a Trump mögött álló alt-right kezd átvenni. Eddig ők voltak, akik telehisztériázták a Twittert, ha szexizmust vagy rasszizmust észleltek. Ők háborodtak fel, amikor nem jelöltek fekete színészt Oscarra. Ők nyafognak, amikor fehér bőrű színészre bíznak egy más etnikai hátterű szerepet. Ő akarták bojkottálni a Trónok harcát a túl sok nemi erőszak miatt és ők követeltek női 007-es ügynököt a következő Bond-filmbe.
Ha nekik azt tanácsoljuk, hogy nőjenek fel, és ne hisztizzenek annyit, akkor nem túl hiteles, ha mi is túlérzékeny hópehelyként viselkedünk, amikor valaki a bálványukat támadja. A Star Wars történetesen nem teszi, de ha kritizálná is Trumpot, mi lenne? Semmi. Esetleg kellene egy safe space, ahol nem lehet rosszat mondani a leendő elnökre?
Ráadásul ha már mindenáron fel akartak háborodni, legalább választhattak volna olyan ürügyet, ami nem ennyire abszurd. Például hogy Az ébredő Erő után a Zsivány Egyesben ismét nő a főhős, amire mondhatták volna, hogy a férfi nem elleni feminista merénylet. Vagy amiatt, hogy kínosan ügyeltek rá, hogy a filmben minden etnikum képviseltesse magát (játszik benne mexikói, afro-amerikai, pakisztáni-brit és a piac nagyságára való tekintettel két kínai színész is). Ez sem lett volna jogos kritika, de legalább a valóságban gyökerezett volna.”