Mitől boldog a karácsony?

„A világ emberekké válik, az emberek családokká, mindenki behúzódik személyes szférájának sáncai mögé. A járművek leállnak, a taxisok hazavágynak, a közélet magánéletre vált. Ha boldog vagy, december 24-én még boldogabb leszel. Ha egyedül vagy, még magányosabb, ha szerelmes vagy, még szerelmesebb, ha pedig gyereket szoríthatsz a karodba, Mária boldogságával vetekszik a tied. Jaj neked, ha nincsen magánszférád, ha konfliktusosak a kapcsolataid, ha nem szereted a társad, ha bosszantanak a gyerekeid, ha veszekedős a rokonságod.

Ebben az országban generációk nőttek fel úgy, hogy azt se mondták meg a gyerekeiknek, ez Jézus születésnapja. A legzordabb időkben a szülőket a politikai hatalom, a nagymamákat a szülők hallgattatták el. Aztán mégis eljött az idő, amikor színt kellett vallani és beismerni, hogy a karácsony nem a Mikulás meghosszabbított szabadsága, az öröm nemcsak a családi boldogságnak szól, hanem annak is, hogy megszületett a Megváltó.

(...)

Egész tárháza van a zenélő, szikrázó, hóesést utánzó virtuális csodaképeslapoknak, lehet küldözgetni a jókívánságokat. Mégis, többet ér, ha mindenki a maga életének megfelelően próbálja létrehozni a boldog karácsonyt. A süteményt is csak abból lehet elkészíteni, amit beszereztünk, ami otthon van. A boldog karácsonyt is csak azokkal az emberekkel lehet létrehozni, akik az életünkben adva vannak. Amikor a karácsonyt a családtól távol, idegenek közt, esetleg egyedül, vagy más okból nem idilli körülmények közt töltjük, mindig az emlékeinkhez fordulunk.”