Hol az igazság?

„Hiába támadták hatvan ponton is a kárrendezési törvényt a hoppon maradt Quaestor-károsultak, az Alkotmánybíróság nem talált hibát a jogszabályban. Ezzel – csaknem két évvel a 210 milliárdos kárt okozó botrány kitörése után – kimerítették a hazai jogorvoslati lehetőségeket a pénzüket kereső egykori ügyfelek. Így most már csak abban reménykedhetnek, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága jogosnak találja kifogásaikat, és sérelmi díjat ítél meg azoknak, akik Strasbourgban keresik igazukat. A 2015 márciusában kitört brókerbotrány története nagyon jól mutatja, milyen messzire került az 1998-ban meghirdetett polgári értékektől a jelenleg regnáló Fidesz-kormány: a pártot és a hatalmat veszélyeztető gyanús ügyekről bármi áron el kell terelni a figyelmet. Ha kell, szokatlan módon, kárpótlással csitítani a pénzüket keresőket. Több szakértő ugyanis arról beszélt a jóvátételi szándék bejelentését követően, hogy nem szokásos az ilyen fajta extrajuttatás, hiszen mindenki saját kockázatára fekteti be a pénzét. És valóban, sem a kísértetiesen hasonló Baumag-ügyben, sem pedig a Pilis Invest és a Duna Profit károsultjai számára nem létesítettek külön kárpótlási alapot. Nem véletlen, hogy első körben nem is sikerült alkotmányos törvényt alkotni, s másodjára is sokan kimaradtak a kártalanításból, akik szerint csak a kiváltságos csoportok kaptak valamennyi jóvátételt.

(…)

A Quaestor-ügy körül már csaknem két éve gomolygó és nem oszladozó sötétség mégis csak arra utal, hogy van fontosabb, mint a polgári Magyarország fölépítése. Igaza lehetett G. Fodor Gábornak, a Századvég igazgatójának, amikor – leleplezve a kormánypártok stratégiáját – elszólta magát: a polgári Magyarország csak egy politikai termék.”