A Putyin fan klub magyarországi tipológiája

„1. A kormánypárti »pragmatikus« oroszbarát

Szerinte a Fidesz szimplán pragmatikus. Oroszország fontos kereskedelmi partnerünk. Pont. Ami országaink között van: színtiszta üzlet. Éppen ezért felesleges érzelmeket vinni a dologba. Kéz kezet mos, ennyi. Onnan a legolcsóbb az energia, minek vennénk máshonnan? Ez az ország már nem az az ország.

Az persze, hogy Oroszország nem is annyira fontos kereskedelmi partnerünk, mint szinte bárki más, hiszen még a tíz legfontosabb exportcélországunk közé se került be és import tekintetében is csak harmadik volt 2014-ben, nem fontos.  Az, hogy Oroszországnak szokása az energiakereskedelmet fegyverként használni, szintén nem számít pragmatikus érvnek. Ahogyan az sem, hogy egyetlen forrásból beszerezni az energiát a legkevésbé sem hatékony dolog.

Ez olyan pragmatikus logika, ami szerint a Barátság vezetéket Barátság atomerőműre kell cserélni. Tendereztetés nélkül. De azért azt kell majd mondani a végén, hogy kizárólag azért, mert az ára alacsony, piacilag.

2. A »nemzeti« radikális, antiatlantista oroszbarát

Antikommunistának vallod magad, de a legnagyobb hősöd egy volt KGB-s? 1956 örökösének tartod magad, de a szellemi vezéred szerint a Szovjetunió összeomlása a század legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt? A nyugati média hazudik, de a gazdaországod médiája pogromnak nevezi 1956-ot?

Tényleg nem érzel ellentmondást? Akkor neked nagyon jó esélyed van a Bogár László-díjra.

3. Az újbalos »rendszerkritikus« oroszbarát

Az Egyesült Államok legalább olyan rossz. Persze kétségtelen, hogy sok minden miatt lehet, sőt kell kritizálni az USA-t (az iraki háború, Trump vagy épp azért, mert úgy járnak-kelnek a világban, mintha ők lennének az emberi jogok legfőbb letéteményesei),de azért olyan rossznak nevezni enyhe túlzás. Ugyanis van néhány alapvető különbség. Kezdjük azzal, ha az USA-ban el akarják küldeni az egész politikai elitet a fenébe, akkor tessék, meg is teszik. Vagy például igaz, hogy az amerikai csapatok is itt vannak a NATO-n keresztül, de ettől még nem csak az jelenhet meg az újságban, amit ők megengednek. Valakinek ezek talán apróságok. És igen: az USA egy csúnya kapitalista ország, na de vajon Oroszország mi a pék? Ott milyen rendszer van? Nem igazi államilag finanszírozott kapitalizmus? Na de mindegy is. Azok, akik nagyon helyesen ott álltak az amerikai nagykövetség előtt, hogy tüntessenek az iraki háború ellen, most miért nincsenek ott az orosz nagykövetség előtt is? (Akik igen, azoknak jár a tisztelet!)”