Dima karácsonyi ajándéka

Családommal, az ünnepekre készülve, nagyon vártuk már a mai estét! A város karácsonyi fényeivel megtelt szívvel érkeztünk a cirkusz varázsába. A manézs köré érve éreztem, hogy akár gyermek, akár felnőtt az ember, a cirkusz világa mindig mesés!

Ma este Dima karácsonya volt, egy kisfiúé, aki édesapjával és édesanyjával együtt harmóniában és szeretetben élnek. Számukra a legfontosabb ajándék már adott volt, az, hogy együtt, egy igazi családot alkothattak a mindennapokban. Mi egy éjszakát tölthettünk el velük, egy titok részesei lehettünk, egy fantasztikus álomvilágot álmodhattunk együtt. Ezt a világot maga Dima álmodta meg számunkra. Egy olyan álom, amely akár mindenkié lehetne.

A történet szereplői csodálatos művészek voltak a világ minden tájáról, akik megmutatták tehetségüket, szépségüket, magát a varázslatot. Egymás után, lélegzetvételnyi időt sem hagyva kápráztatták el a közönséget tudásukkal. A konferanszié izgalmas bevezetői, a tánckar és a zenekar bámulatos show-ja észrevétlenné tették a színpad átalakulásait biztosítva, hogy minden gördülékenyen és légiesen történhessen.

Az est fénypontja számomra maga Dima megjelenése volt, aki a műsor végén saját álmának főszereplőjévé vált. Dima művészi előadása valójában összefoglalója volt mindannak, amit megálmodott. Képzelete valamennyi szereplőjének csodálatraméltó tulajdonságai együtt voltak benne jelen. Ruganyos volt, mint a gumiasztal akrobatái (High5), kiegyensúlyozott, mint a görgőszám sztárja (Alex Mruz), hajlékony és bájos, mint a rúdszámok művésznői (Eva Szwarcer és Komenda Zsófia), energikus, mint a levegő- és talajakrobaták (Kazah Állami Cirkusz akrobatacsoportja), légies, mint az artistaművészek (Havana Flying) és vakmerő, mint az oroszlánidomárok (Duo Arkan). Kisgyermekként is óriás volt, akár az elefánt a porondon (elefántszám mestere Zodieru Krisztián), varázslatos volt, mint a zsonglőr (Emiliano Sanchez Alessi), erőt sugárzott, akár az erőemelők (Trio Power Line) és egyben megmutathatta gyermeki tisztaságát és békéjét, akárcsak a lélekmadarak, a galambok és művészei (Abdikerim Aisulu és Timur Akhtoty). Mindezt tehette a legnagyobb biztonságban, szülei (Roman Markin és Elena) vigyázó és szerető karjaiban.

És Ő volt a hős, az egyetlen, aki olyan magasságokba szárnyalt, ahol elérte a csúcsdíszt, a legfényesebb csillagot a képzeletbeli karácsonyfa tetején.

Meseszép és csodálatos volt, kicsit Dimitrij lehettem, egy gyermek, aki álmodni mer! Köszönöm!

Boldog Karácsonyt Dima!