Top 10: 2016 közéleti csúcseseményei

„2. Aljas módon kivégzik a Népszabadságot

Azzal soha nem lehetett vádolni a Fideszt, hogy több gátlással küzdene, mint a 187 pornófilmben, köztük a törpés-lovas Hókefélkében szereplő Jenna Jameson. Ám a hatvanadik születésnapjára készülő újság kivégzése még a megszokottnál is aljasabb mutatvány volt. Szellemiségében olyan parádés elődsztorikat idéz meg, mint a könyvégetés vagy a III/3-as ügynökök futballcsapatba építése. Azok után, hogy a kormányközeli médiabirodalom szőröstökű olasz paparazzikat szerződtetett politikus-fényképezésre, nem lettünk volna meglepve, ha maga Voldemort érkezett volna Budapestre, hogy megírja a forgatókönyvet a puccshoz. Emlékezetes, hogy az újságíróknak azt mondták, költözésre készülnek, pizzát rendeltek az új helyre, dobozokat matricáztattak velük, hogy minden rendben legyen az áthurcolkodáskor. Aztán szombat reggel motoros futárok kergették a városban a hírlapírókat a levéllel, amelyben megüzenték, hogy nincs tovább. Ehhez a szenvtelen professzionalizmushoz annyi jellemtelen seggfejet kellett összegyűjteni, hogy az példás castingot feltételez. De hát a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik csúcsteljesítménye, hogy képes integrálni az ország összes erkölcstelen hóhányóját, azt a csőcseléket, amely ennek az országnak van. Nem is filozofálgatnánk sokáig azon, hogy minderre gazdasági okokkal állnak elő magyarázatként, miközben csúcsmenedzsereket szerződtetnek az »üzletileg sikeres« :))))))))))))))))))) Magyar Időktől. Apró szépséghiba, hogy a főszerkesztő reggelente személyesen köszöntheti a pártlap összes olvasóját, mert annyian vannak, mint az Úr katonái című jezsuita darab második felvonásán. Erre ott még idő is van, mert újságot nem kell írni, pártközleményeket kell lehozni, ami üzletileg nyilván sikeres a NER-ben, mivel a propagandaminiszter két nézésétmegajárását–refrén eldalolása között nem felejti el kitömni a kiválasztott médiumokat irdatlan közpénzzel. Folytathatnánk itt a »piaci« :))))))) elemzést a hirdetésektől a példányszámokig, de a részleteket már mindenki ismeri, a lényeg meg mégis csak annyi: a Népszabadságot kivégezték. A lapot igen, az igazságot úgysem ölhetik meg, ennek igazolására elég csak egy pillantást vetni Robespierre jakobinus politikus, Al Capone maffiavezér, valamint Pintér Attila futballtréner karrierjére. A végén majd minden a helyére kerül, és a rendszer főszereplői Orbán Viktorostól, Habony Árpádostól, Mészáros Lőrincestől, Liszkay Gáborostól szomorkodnak majd a mérkőzés végén a felcsúti öltözőben. Amikor ők elvesztik a meccset, Magyarország akkor nyeri meg.

1. Népszavazás

Megértük, hogy Széchenyi helyett Chuck Norris lett a polgári kormány ikonja. A Fidesz megvédett a bevándorlóktól, bár nyilvánvaló volt, hogy kitoloncolás helyett kényszergyógykezelésre kéne küldeni azokat a határátlépőket, akik megállnak Magyarországon, mikor tovább mehetnek, mint azokat, akik a hidegháború idején a Szovjetunióba emigráltak Ausztria helyett. Igaz, terrorfronton valóban reális volt a veszély a nagy számok törvénye alapján, mivel a skizofrén Matuska Szilveszter elkövette, de a Horthy-kor Habonyaitól a kommunistákra kent 1931-es biatorbágyi volt az utolsó megrázó merénylet Magyarországon. Azóta csak akkor járt komoly terrorista nálunk, amikor a KGB hazánkban bujtatta Carlost, tehát épp itt volt az ideje, hogy népszavazással üzenjünk hadat az immigránsok terrorizmusának, ahelyett, hogy a 17 milliárdból arra kérdeztek volna rá: elnevezhetik-e a nemzetről a Nemzeti Lovasszínházat. A népszavazási kampányban annyi »Tudta?«  és »Ne kockáztasson!« plakátot nyomtak ki, amennyivel be lehetne borítani az egész Kisalföldet, miközben egyetemi tanársegédek nem tudnak papírt osztani a diákoknak zárthelyi íratásakor, és ha valaki még nyomtatni is szeretne, végképp úgy néznek rá, mintha a Plutóra szervezne expedíciót. Bár azért jó volt látni, hogy a lakosság hiteles és mérvadó tájékoztatására fordították az adóforintokat. Eötvös és Klebelsberg népiskolai programjai nem emelték fel annyira Magyarországot, mint a kormányhirdetések vagy a Lokál, és legalább annyi értesítés érkezett a postaládánkba, hogy egy évig nem lesz gondunk szarpapírra. Szeptember végére már annyira eszkalálódott a helyzet, hogy a BL–meccsek szünetében nyomott egyperces hírblokkban többször mondták ki, hogy »migráns«, mint ahány emberölés van a Kommandóban. Aztán mégis érvénytelen lett az október 2-i népszavazás, úgyhogy pár nappal később megtanulhattuk a »politikailag érvényes« fogalmát. Hát nem lehet nagy élmény Orbán Viktorral társasjátékot játszani. Márpedig Magyarország most éppen vele Rizikózik.”