Interjú az Érintettek Egyesület vezetőjével

„Ismerje meg és támogassa fesztiválunk idei kiemelt támogatottját, az Érintettek Szülői Egyesületet. Borszékiné Cserháti Erikával az egyesület megalakulásáról, tevékenységéről és célkitűzéseiről beszélgettünk.

Az Érintettek Egyesület a daganatos és leukémiás gyerekek gyógyulását és családjait segítő civil szervezet, amely jelenleg hiánypótló kezdeményezés Magyarországon. Kik és milyen céllal hoztátok létre?

Először köztünk, szülők között fogalmazódott meg az igény, hogy szükség lenne egy olyan szervezetre, amely egyrészt összeköti azokat a családokat és szakembereket, akik érintettek a témában, és ugyanolyan problémákkal küzdenek, másrészt saját tapasztalatainkat megosztva információkkal és pozitív példákkal segítjük egymást. Összefogtunk és létrehoztunk az Érintettek Egyesületet. Már korábban is szoros volt az együttműködés közöttünk, majdnem mindannyian önkénteskedtünk kórházaknál is, én például évekig a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán. De az Érintettek Egyesület hivatalos formában csak tavaly óta működik.

Szülői és civil szervezetként határozzátok meg magatokat. Ezek szerint nem csak szülők a tagjai az egyesületnek?

A szülők mellett családtagok, barátok és szakmabeliek: orvosok, ápolók, lelki gondozók, kórházpedagógusok, gyógytornászok is vannak közöttünk. Mindenki, akit érint egy ilyen kezelés, aki végig kíséri a gyermekek útját a hosszú, másfél éven át tartó gyógyulási időszak alatt. Ebben a megváltozott élethelyzetben valódi családdá válunk a sorstársakkal, egészségügyi dolgozókkal, mert lényegében másfél évre beköltözünk a kórházba. A valódi problémák és az igények, hogy miben segíthetünk egymásnak, a betegágy mellett születnek meg, mi pedig megpróbálunk ezekre reflektálva segíteni. Ezért tartottuk fontosnak, hogy létrejöjjön ez a szervezet, mert úgy gondoltuk, hogy személyes és valós segítséget nyújthatunk, hiszen szülőként vagy gyógyítóként már átéltük ezeket a küzdelmeket. Azért is döntöttünk az egyesületi, nyitott forma mellett, hogy bárki csatlakozzon, aki érintett.

A segítségnyújtás és az általatok már megszerzett tapasztalatok és információk átadásának szükségessége hozta létre az egyesületet. Mi a te személyes motivációd?

A kisfiam kezelésének sikeres befejezésével a férjemmel szerettük volna meghálálni azt a rengeteg jót, amit kaptunk az orvosoktól, nővérektől. De ezt nem lehet meghálálni, szavakkal biztosan nem. Ezért arra jutottunk, hogy megpróbálunk a sorstársaknak segíteni, és így mégis csak viszonozni. Úgy gondolom, hogy mindnyájunkat a köszönet motiválja, és az, hogy a tapasztalatainkat, ismereteinket átadjuk. Ezáltal tudunk hitelesek lenni. Illetve a gyógyult gyermekeink pozitív példájával is segíthetünk azoknak, akik kétségbeesettnek, elveszettnek érzik magukat a betegséggel való szembesülés során. Fontosnak tartjuk, hogy minden kezdeményezésünket szakemberek támogatásával valósítsunk meg, hiszen a szülőknek bízniuk kell a gyógyítókban. Enélkül nagyon nehéz a »kezelések útját« járni.”

(...)