Ér-e hibapontokat gyűjteni? A Száraz November 6. napja

Szerzőnk, Trinks Ignác úgy döntött: végigcsinálja a Száraz Novembert, tehát egy korty alkoholt nem fogyaszt ebben a hónapban. Náci erről a Mandiner.boron vezet naplót.

*

„Már megint idejöttél idegesíteni ezzel az arcoskodással a kocsmaközönséget, hogy nem iszol?” – kérdezte a pultnál söröző kocsmabéli ismerősöm, mikor kirendeltem a már-már szokásosnak mondható Almdudlert vasárnap este, a Száraz November hatodik napján. Mentségemre szolgáljon, hogy eredetileg kulturálódni akartam volna az ukrán filmfesztiválon az Urániában, mivel azt megfelelőbb alkoholmentes programnak találtam; de a rendezvény ingyenessége okán esélyem se volt beférni a moziba.

Miközben belekezdtem a szokásos magyarázkodásba, hogy mennyire jó ez a Száraz November-kihívás, magamban eldöntöttem, hogy megfogadom a nálam tapasztaltabb absztinensek tanácsát, és legközelebb azzal fogom indokolni az alkoholmentességet, hogy nagyon másnapos vagyok. Ezzel sokkal jobban bevágódok, és a magyarázkodást is megspórolom.

Hiába próbáltam ugyanis többekkel elhitetni, hogy igenis van értelme az egy hónapos absztinenciának, és hogy ez milyen jó visszajelzés az alkoholfüggőséggel kapcsolatban, általában hasonlóan szkeptikus válaszokat kaptam. Egy másik ismerős például azzal vágott vissza: „Két drogos haverom egyszer kitalálta, úgy bizonyítják be, hogy nem függők, hogy két hétig nem drogoznak. A két hét leteltével persze remegve rohantak vissza a szerhez. Na ettől aztán tényleg nem függők” – összegezte ironikusan.

Ilyen negatív feedbackek közepette kész szerencse, hogy van száraz novemberező társaságom is, akik még tartják bennem a lelket. Meg közben persze fenntartják a kísértést is: egyikük például csak „műkedvelő” üzemmódban tolja a szárazságot. Mikor rákérdeztem, hogy ez mit jelent pontosan, azt mondta: „Hát, szerdán például jól berúgtam. De nem tragédia, úgy veszem, hogy csak begyűjtöttem néhány hibapontot. Végül is a Száraz Novemberben se lehet minden tökéletes.”

Erről aztán eszembe jutott, hogy a jövő hétvégén osztálytalálkozóm lesz, és vajon ér-e ott begyűjteni egy-két hibapontot. Miközben efölött elmélkedtem hazamenet, a buszmegállóban újabb novemberi absztinens ismerős jött szembe. „Te is a kocsmából jössz Száraz Novemberben?” – érdeklődtem fellelkesülve, hogy hátha más is követi a nehezebb kihívást kereső ars poeticámat. „Dehogyis, miséről!” – érkezett a válasz, én meg nem tudtam eldönteni, hogy most sírjak-e vagy röhögjek.