„Ti vagytok a húr, amelyről gyermekeitek, mint élő nyilak, előre szállnak”

 

A gyermekek életének első 3 évében rendkívül fontos az őket körülvevő emberek hatása. Természetesen az otthon, a család járul hozzá legnagyobb súllyal a gyermek értelmi fejlődéséhez és képességeinek kibontakoztatásához. A szülőkkel, testvérekkel, nagyszülőkkel, rokonokkal meglévő kapcsolat minősége alapozza meg, fejleszti ki, erősíti, vagy gyengíti önbizalmát. Meleg, szerető közegben érzi a gyermek a biztonságot, éli meg az összetartozás érzését, erősödik önbizalma, megtanulja, hogy bízhat másokban.

 

Látással, hallással, tapogatással, kóstolással ismerkedik a külvilággal. Ismerkedik saját testével, közvetlen családtagjaival, felfedezi saját képességeit. Ha pozitív megerősítést kap az őt körülvevőktől, ez bátorítja további erőfeszítések megtételére önmaga és környezete felfedezésében. A különböző családtagokkal, barátokkal folytatott játékok során fedezi fel, hogy különböző emberek különböző módon reagálnak, aminek alapján játszva tanulja meg az alkalmazkodást. A játék során kialakuló helyzetekben megtanulja fejleszteni önállóságát, ügyességét. A környezetünkben található használati tárgyakra épített játékok kapcsán ismereteket szerezhet a térről, saját személye és a tárgyak viszonyáról. Az ilyen barátságos és szeretetteljes környezetben fejlődő gyermek játékosan tanul meg tanulni.

 

Fontos kiemelni, hogy a gyermek befogadó képessége vagy tanulási készsége nem mereven körülhatárolható. Minél serkentőbb hatású a környezet, annál nagyobb a gyermek befogadó képessége és tanulási készsége, ezért óriási a családi háttér, a gyermekkel való foglalkozás  szerepe a gyermek életében.

 

Az együttműködésnek, a rendszerességnek nagy szerepe van a gyermek fejlődésében. Az együttműködésen alapuló teljesítményben mindkét félnek megvannak a maga jogai és kötelességei. A rendszeresség növeli gyermekünk biztonságérzetét, segít a mindennapokban való eligazodásban, valamint a nyugodt légkör legfontosabb alapköve.

 

Fontos, hogy a kialakított rendszer ismétlődjön nap, mint nap, tehát azonos időben törtéjen a felkelés, reggeli, ebéd, délutáni alvás, vacsora, fürdés, mese, alvás. Így gyermekünk is könnyebben veszi tudomásul, hogy bizonyos folyamatok után mi következik és ez biztonságérzetet kölcsönöz neki. Így könnyebben átvészelhetjük, illetve elkerülhetjük csemeténk szembeszegülését.

 

Ahhoz, hogy gyermekünk jól érezze magát, szüksége van szeretetre, figyelemre és rendszeres dicséretre. Fesztelen és kedélyes családi légkör elősegíti a fejlődését. A nevetés és gyakori beszélgetés boldogság érzettel tölti el. Ebből következik, hogy olyan családi napirendet érdemes kialakítani, amely az együtt élők kényelmét szolgálja.

 

Ha a gyermek elkövet egy csínyt, és mi nevetünk rajta, akkor ezt meg fogja ismételni, mert azt látja, hogy vidámságot okozott, nem pedig gondot. Így ő marad a figyelem középpontjában és ezt kellőképpen ki is használja. Igen fontos, hogy ne mutassunk és ne is érezzünk iránta haragot, mert akkor ő is haragudni fog ránk, s nem tanul a helyzetből. Nyugodtan, kedvesen, de következetesen kell vele bánnunk. Így szerez tapasztalatokat, így tanulja meg az élet szabályait. Ha a szabályokat mi állítjuk fel, ha mi is betartjuk a napirendet, mi is kevésbe leszünk idegesek, zaklatottak. Nagy örömmel fogjuk tapasztalni, hogy gyermekünk együttműködik velünk és a boldogságunk tükröződését látjuk majd rajta.

 

A következő héten a mindennapokra vonatkozó jó tanácsokat igyekszünk adni a családoknak.