Jobb- és baloldal – kibékíthetetlen az ellentét?

„Létfontosságú lenne, hogy félretegyük a dühünket, mind politikai mind pszichés értelemben. Törekednünk kellene az őszinte párbeszédre, kimondottan azokkal, akikkel nem értünk egyet. Alapvető fontosságú a fenyegetettség érzetének csökkentése, hogy ne a szorongás és az énvédő mechanizmusok uralkodjanak rajtunk, hanem az alkalmazkodás és a kooperáció legyen viselkedésünk alapja.

A merev polarizáció mérgező a nemzetre és az egyénre nézve is. Ha meg tudnánk fogalmazni olyan alapvető emberi célokat, amik magukba foglalják a kölcsönös tiszteletet, az empátiát, a toleranciát és a kompromisszumkészséget – egyéni, nemzeti és nemzetközi szinteken –, életminőségünk javulása mellett egy sokkal biztonságosabb világban élhetnénk.

Most sokan azt gondolhatják, hogy ezek elrugaszkodott, utópisztikus gondolatok, de mindez sokkal fontosabb, mint hinnénk. Saul Levine »érzelmi lábnyom« elmélete szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk az érzelmi jelenlétünkre. Emellett törekednünk kellene mind a személyes, mind a politikai életben az asszertív és kooperatív megoldásokra. Levine szerint a kulcs a jóakaratban és az asszertív megoldások felé való elköteleződésben van.

Erre lenne szükség ahhoz, hogy békében tudjunk élni individuumként és közösségben is. Bár a kihívás az egész emberiség számára hatalmas, mégis teljesíthető.”