A politikai kereszténységről

2016. november 18. 11:38

Hiányzik egy átlátható egyházfinanszírozási rendszer, méltatlan az egyházakhoz ez a biodíszlet szerep. A politikai kereszténység következménye a paternalista egyházpolitika.

2016. november 18. 11:38
Fabiny Tamás
Kötőszó

„A politikai keresztyénség olyan jelenség melyben összefonódik a politikai és a vélt egyházi érdek. Amennyiben ez az erő hatalomra kerül, szinte természetessé válik a paternalista egyházpolitika. Ebben az esetben az egyházak – főleg, ha addig elnyomva vagy félreállítva érezték magukat – talán észre sem veszik, mennyire kokettálnak politikai pártokkal.

Amikor ráadásul hiányzik egy átlátható, és parlamenti ciklusokon átívelő egyházfinanszírozási rendszer, akkor még nagyobb a kísértés arra, hogy az egyház anyagi érdekeltségből is lepaktáljon a hatalommal, a politikai erő pedig tenyeréből etesse az egyházakat. Cserébe pedig azt várja el a keresztyénektől, hogy társadalmi vagy akár politikai események kísérő liturgiáját szolgáltassa. Mondanom sem kell, mennyire méltatlan az egyházakhoz ez a biodíszlet szerep.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csomorkany
2017. január 21. 17:52
Azérazérazér. Nem tudom azt mondani, hogy nincs olyan püspöki magatartás, amilyenről acedia ír, de van másféle is. Sokfélék vagyunk.
Csomorkany
2017. január 21. 17:52
péterx nevében nem nyilatkozhatok, ami engem illet, eredményesen kiszúrtál egy féligazságot. Az igazság másik fele, hogy jó lenne, ha az egyház képes lenne jó irányba változni, mert megerősítene abban, hogy én is képes vagyok jó irányba változni.
Csomorkany
2017. január 21. 17:52
"El is lehet innen menni." Meg tudnád mutatni nekem azt a helyet a földön, ahol garantáltan minden rendben van, és semmit nem eltűrni kell?
Öreg
2017. január 21. 17:51
Az egyház nem egy nacionalista mozgalom,ításoknK de a hívők nemzet/ek/hez tartoznak. Ennek megfelelően az egyházak sokat tettek a nemzeti kultúráért /pl. a nemzeti irodalomban a Biblia fordítások az anyanyelvi nyomtatás elősegítői voltak./ A reformáció /nem elfelejtve a katolikus első intézményeket /a kollégiumok- Debrecen, Pápa, Sárospatak,Kolozsvár, Kassa,stb , lehetővé tették a tanulást a szegényebb családok tehetséges gyerekeinek. Én a református vallást /pedig Kálvin francia-svájci volt/ nemzeti elkötelezett vallásnak tartom. Fabinyi -és az evangélikusok- sajnos, egyre gyakrabban előforduló- rugalmas Biblia kezelése számunkra elfogadhatatlan. Példa a nemzeti jelzőre: A református egyház Zsinata határozatban emlékezett meg 1956-ról, majd nyilatkozatban november 4-ről. Ez Fabinyinél elfogadhatatlan, de a pc- pl. "kibékülés" a Pápával elfogadható, anélkül , hogy a Luther által nem Biblikusnak mondott és eddig meg nem szüntetett gyakorlat megváltozna.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!