„A következő tipikusan idézett ellentét a vidéki és városi népesség eltérő preferenciái. A vidékiek ugyanis alapvetően gyökerek a haladó közvélekedés szerint. Életük a kukoricaföld és a trágyadomb között telik, fogalmuk sincs olyan fontos dolgokról, mint a gender, vagy a világmegváltás más, haladó eszközei. Sőt. Odáig mennek ostoba megátalkodottságukban, hogy nem is érdeklik őket ezek a dolgok. Nem tudják, amit a haladók annál inkább: a világ csak megváltva jó. Már ha túléli a megváltást. Vidéken nincsenek egyetemek, buzibárok és felfegyverzett néger polgárjogi mozgalmak, melyek egyértelműen a haladás nélkülözhetetlen kellékei. Az láthatóan fel sem merül bennük, hogy mennyire »demokratikus« dolog honfitársaink egy jelentős részét primitív állatként minősíteni.
Hogy ezek az ellentétek mennyire beleették magukat a balliberális gondolkodásba, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy már a brexit, sőt Orbánbasi győzelmei esetében is ezeket hallottuk. Vannak tehát ők és mi, a taplók. Ők mindig pontosan tudják, hogy mit kell gondolni, mondani, tenni és azt is, hogyan. Mi nem. Buták vagyunk és makacsok.
Az egy percig sem kedvetleníti el őket, hogy eddig ahányszor arra mentek a dolgok amerre ők kormányozták őket, mindannyiszor a szakadékban találtuk magunkat. A szakadék alján azután megsértődtek, kijelentették, hogy miattunk kerültünk oda, mert nem a kellő pontossággal követtük útmutatásukat és durcásan tűrték, hogy a hátunkon őket is kivigyük belőle. Aztán leporolták magukat és kezdték előröl. Bizonyára valami igen csúf dolgot követtünk el és ők a büntetéseink.”