„Hogyan lehetne upgradelni a magyar Trabantot, vagyis a magyar versenyképességet?
Azt gondolom, hogy a történelmi példák alapján az állam szerepének teljes újradefiniálására lenne szükség. Erre kedvenc példám az, hogy mitől lesznek boldogok a homokozóban játszó gyerekek, hogyan kell viselkedniük velük a szülőknek? A jó hozzáállás szerintem az, ha hagyjuk játszani, próbálkozni a gyerekeket, hadd építsenek, úgy ahogyan nekik tetszik, és a saját hibáikból tanulnak, így válnak kreatívvá, így élhetik ki a bennük rejlő lehetőségeket. A szülő feladata mindössze annyi, hogy ne engedje, hogy Juliska a homokozólapáttal fejbe verje Jancsit. Ilyenkor azonnal, és szigorúan közbe kell lépni, és rendet kell tenni. Viszont nagyon szerencsétlen, ha a szülő akarja ráerőltetni akaratát a gyerekre, ha rászól, hogy ne kör alakú, hanem négyszögletes bástyát építsen, ha a gyerek helyett akarja kitalálni, hogy mit hogyan kell csinálni. Így öli ki a kíváncsiságot és a kreativitást a gyerekből.
Nagyon sok állam, a magyar is, ezt csinálja: ahelyett, hogy szigorúan ügyelne arra, hogy a verseny igazságos legyen, folyamatos torzulásokat, kiszámíthatatlanságot generál. Odaáll Jancsika mellé, és markolóval hordja neki a homokot, miközben Juliska várát lerombolja. Vajon milyenné válnának a gyerekek, ha így viszonyulnánk hozzájuk? Nos, pont ilyen torzzá válik a magyar gazdaság és társadalom is. Hosszútávon ebből nem lesz sikeresség, nem lesz kreativitás, nem lesz alkotó, teremtő erő.
(...)
Mostanában gyakran felbukkanó kérdés Magyarország EU-s tagságának egyenlege, még a miniszterelnök szerint sem egyértelmű a mérleg. Te mit gondolsz?