„Bár a miniszterelnök már benyújtotta az alaptörvény-módosítására vonatkozó javaslatát az Országgyűlésnek – amely részben az alkotmányos identitást definiálná, részben pedig gátat szabna a Magyarországra történő idegen népesség betelepítésének –, még mindig arról szól a vita, hogy közjogilag érvénytelen népszavazás esetén lehet-e egyáltalán a parlamentnek törvényt módosítania.
A rövid válasz az, hogy igen, miért ne lehetne? A népszavazás kapcsán pusztán egyetlen esetben lett volna akadálya az alaptörvény módosításának vagy bármilyen jogalkotásnak, mégpedig akkor, ha az igenek győztek volna, és egyben érvényes is lett volna a referendum – ennek azonban még matematikai esélye sem volt. Az összes többi kimenetel vagy kötelezettséget ír elő a parlamentnek, vagy pusztán lehetőséget biztosít a népszavazáson feltett kérdés jogalkotói rendezésére. Ha érvényes lett volna a népszavazás, és győznek a nemek, akkor az Országgyűlést kötelezte volna az eredmény. Ha az igenek győztek volna érvénytelenség mellett, ugyanúgy lehetősége lenne a parlamentnek jogszabály-módosításra, mint ahogy a mostani a helyzetben a nemek győzelme melletti érvénytelen referendum után.”