A szélsőségekkel szemben

„Miért lehet egy eléggé széles lakossági réteg előtt máig példakép az egykori fasiszta Szlovák Állam és Tiso?

Ebben szerepe lehet a korszakot eszményítő nosztalgiának, a tudatlanságnak, a múltat szépítő vakhitnek, de végül is a lakosság jelentős rétegét érintő mai gazdasági gondoknak is. Hiszen például Korec bíboros – aki rögtön 1990-ben a Trencsén megyei Bánban felszentelte Jozef Tiso emléktábláját – előszeretettel ismételgette, hogy a Szlovák Állam idején szerte az országban gondtalan jólét honolt. Ezt hangoztatta Sokol érsek is, aki gyászmisét tartott Jozef Tiso lelki üdvéért. Azt viszont már nem fűzték hozzá, hogy itt a munkanélküliség azért volt alacsony, mert az egész szlovák gazdaság a náci Németország részére termelt. Az árjásítás révén pedig hatalmas értékű zsidó vagyon került az arizálók kezébe, és a zsidó vállalatok ezreit is likvidálták. Mindezt 1946-ban Gustáv Husák már csak »kiegészítette«, amikor bejelentette: az államosítás folyamán nem lesz különbség a zsidó és nem zsidó vagyon között, mert annak tulajdonosai egyformán kapitalisták voltak...

(...)

Vannak, akiknek épp Tiso szlovák állama jelenti azt, hogy a nemzeti jelző és a nemzetállam olyan érték, amivel minden igazolható. A gyűlöletkeltés pedig mindig »csak« a szavakkal kezdődik...

Mit is mondott annak idején Jozef Tiso Holicson? Hogy »sokan kérdezik, keresztényi-e, ami most történik. Én azt mondom, igenis keresztényi, hiszen csupán azt vesszük vissza, amit a zsidók elraboltak tőlünk«. Nos, ezért bűnös dolog egy nemzetet a másik nemzet fölé helyezni. Mert ezek után az is következhet, hogy a gyűlölködők először azt mondják: nincs jogod itt élni; utána azt: nincs jogod velünk élni, végül pedig, hogy élni sincs jogod... A múltból okulva és félelem nélkül ezért kell szembefordulni a sötétlelkűséggel.”