A Népszabi story margójára

Ha abból indulunk ki, hogy fordított helyzetben örülnénk-e, ha ezt velünk tennék, azt hiszem három napja már tele lenne tüntetőkkel a Kossuth tér. »Úgy kell cselekednem másokkal, ahogyan szeretném, hogy velem is cselekedjenek!« Nagyon nem jó, hogy még mindig a régi beidegződések alapján vannak, akik elégtételt és örömet éreznek ilyenkor. Mivel nem az a lényeg, hogy az alig megfogható tulajdonosi körök hogyan és miként cselekednek, mivel alig tudni erről bármit is. A lényeg, hogy ez a sokat szenvedett nép már megint egymást bántja. A tégláról téglára épített megbékélés, ahogyan az új generációk nőnek fel, folyamatosan sérül, ha 20. századi eszközökkel magyarázza bárki is az igazát. Ebben a történetben ugyanis nincsenek győztesek, csak kicsi és nagy vesztesek.

A minap ’56 hatvanadik évfordulóját ünnepeljünk, örülnünk kéne, hogy szabadságban és biztonságban élünk. Örülnünk kéne, hogy rengeteg vélemény lehet az országban. Nem pedig kaján mosollyal szabad népezni egyet.”