Lumpenpolgárok

„A jó közérzet egyik titka a rossz memória. Jó lenne elfelejteni, hogy az ellenzékben töltött nyolc év alatt mi szúrt szemet a polgári oldalon, milyen, a politikai szerepekhez, tisztségekhez, illetve hatalmi körökhöz köthető meggazdagodások, költekezések váltak témává, amelyeket a partvonalra kényszerült jobboldal akkor pellengérre állított, a kormányon lévő balliberális oldal pedig rendesen és kivétel nélkül elsikált. Ma már az sem biztos, azok kerültek-e az előtérbe, akik igazán érdekesek voltak. Tocsik Márta néhány száz milliós sikerdíja még az inflációs rátával felszorozva is nevetséges tűpénz az egyik napról a másikra cégtulajdonossá, közpénzeket sorozatban elnyerő vállalkozóvá, médiaguruvá, kaszinótulajdonossá váló »szupertehetségek« meggazdagodásának árnyékában. A kétségkívül fontos migrációs kérdés azonban nem lehet mentsvára annak a jelenségnek, hogy elitcsere helyett a lumpenpolgárok örömére inkább csak szerepcsere történik, körülbelül Pokorni Zoltán ama urizálásra vonatkozó megjegyzése óta. Egyetlen politikai erő sem szerezhet magának erkölcsi örökbérletet, naponta és minden lépésével azt kellene bizonyítania, hogy méltó a választók bizalmára. A demokráciában nincsen paraván, ami az előtérben látszik, az van a háttérben is.

Ha a rusztikus kiállású Németh Szilárdra van bízva az, hogy a Népszabadság megszűnését rossz ómennek vélő Fukuyamával szemben meggyőző érveket soroljon arról, hogy nincs miért krokodilkönnyeket hullatni, akkor baj van a Fidesz önértékelésével. Akkor Valóság nagybátyánk nagyon messzire utazott. Azt senki nem várja, hogy Fukuyama tisztában legyen a magyar viszonyokkal, de arra azért érdemes fölfigyelnünk, hogy nem »a legnagyobb ellenzéki lapról«, hanem »a legnagyobb független lapról« esik szó twitteres bejegyzésében, bár Amerikából a Klubrádió is függetlennek látszik. Csakhogy ami rövid távon haszonnal kecsegtet, az hosszabb távon katasztrofális lehet. Rendes polgári demokráciában a kormányzó párt alelnöke nem fogadhatja üdvrivalgással a legolvasottabb ellenzéki lap tönkremenetelét, mert nem sportszerű, nem elegáns. Idősödő dívák veszik le lakásukból a kellemetlen tükröket, a Fidesznek bele kell néznie az ellenzéki vagy az általa ellenzékinek tartott sajtóorgánumok tükrébe, és azt kell üdvözölnie, ha a tükör visszakerül a helyére.”