„Első a családom és a munkám”

„Új gazdája van a kormányban az ifjúságpolitikának és az esélyteremtésnek. Illés Boglárka helyettes államtitkárként szeptember óta látja el feladatait. Egyik legfontosabb tennivalójának a fiatalok munkanélküliségének mihamarabbi teljes felszámolását tartja.

Hogyan vezetett eddig a fontos vezető politikai tisztségig a pályája? Korábban ugye a Fidelitasban politizált?

Valóban, a Fidelitasban a jogi és közszolgálati kabinet vezetője, valamint a kabinetvezetők tanácsának elnöke és így az országos elnökség tagja voltam. Azonban fontosnak tartom megjegyezni, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogászként diplomáztam, majd a versenyszférában is megfordultam, feladatokat láttam el az Új Nemzedék Központban, illetve a Miniszterelnökségen és a Magyar Államkincstárnál is volt egy-egy hosszabb időszak a pályám során. Ilyen előzmények után következett a helyettes államtitkári kinevezés.

Sűrű szakmai életút ez egy fiatal politikusnak. Már jogászként is a politikai pályára készült?

A politika soha nem célként, inkább eszközként lebegett a szemem előtt. A közélet iránt mindig is az átlagnál nagyobb volt az érdeklődésem és elkötelezettségem. Jómagam ugyanis Északkelet-Magyarországról származom, tehát már fiatalként nagyon sok határon túli barátom volt, Kárpátaljáról, Erdélyből, a Felvidékről. Valójában már egészen fiatalon úgy éreztem, hogy aktív szerepet kell vállalnom abban, hogy a magyarság egységes legyen, és hogy a külhoni magyarok értékeit egyenrangúan megjelenítsük a hazai politikai környezetben.

(...)

Ha napjaink magyarországi ifjúságpolitikájáról beszélünk, mely részterületeken lát megoldandó tennivalókat?

Legfontosabb feladatnak a fiatalok munkanélküliségének mihamarabbi teljes felszámolását tartom. Persze, tisztában vagyok vele, hogy ez egy meglehetősen ambiciózus célkitűzés, de ennek az elérését a kormány vállalta az Ifjúsági Garancia Programban, amit Brüsszel el is fogadott. 2018-ra  a munkaerőpiacon állás nélkül lévő fiatalok számára szakképzettség vagy szakmai gyakorlat biztosításával tervezzük megoldani az elhelyezkedést. Ezen kívül a 2012-ben történt ifjúságkutatás során beazonosított problémák közül kiemelném a létbizonytalanság kérdését, ami szoros összefüggésben van az egzisztencia-teremtéssel, vagyis a munkahely és a lakhatás kérdésével. És ha már az ifjúságkutatásról beszélünk, hadd mondjam el, hogy a legfrissebb, 2016-os ifjúságkutatás a közelmúltban kezdődött, a gyorsjelentés első adatait decemberre várjuk, és bízom benne, hogy év végén már pontosan be tudjuk azonosítani azokat a problémaköröket, amelyek leginkább érintik napjaink fiataljait.

És mi a helyzet az esélyteremtéssel? Melyek a legfontosabb megoldandó tennivalók ezen a területen?

Az esélyteremtés területén elsősorban a tehetséggondozásra fókuszálunk, amit a Nemzeti Tehetség Program létrejötte is bizonyít. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani azoknak az állampolgároknak, akik személyi jövedelemadójuk egy százalékával támogatják ezt a programot, és hozzájárulnak ezzel ahhoz, hogy támogatni tudjuk a fiatal tehetségeket tanulmányaikban, illetve azokon a területeken, ahol ők tehetségesnek bizonyulnak.

(...)

Az önkéntesség ügye mennyire áll közel az Ön személyiségéhez?

Olyannyira, hogy az egyik szívügyemnek tartom. Hogy ezt egy közelmúltbeli személyes példával is bizonyítsam: legutóbb éppen Érden önkénteskedtem, ahol egy aluljárót festettünk ki. Mint általában, ott is megtapasztaltam az önkéntesség erejét, ugyanis találkoztam olyan járókelővel, aki arra tévedve annyira fellelkesült a munkánkat látva, hogy ott helyben ecsetet ragadott, és segített eltüntetni a falakat éktelenítő graffitiket.

(...)

Ilyen sűrű munkarendben nem hiányzik a család?

Dehogynem! Szüleim Mátészalkán élnek, és amilyen gyakran csak lehet, meglátogatom őket. Testvéremmel könnyebben tudjuk tartani a kapcsolatot, hiszen ő is Budapesten dolgozik, úgyhogy egy-egy ebédre össze szoktunk futni. A családom és a munkám elsődleges a számomra.”