Fontos, hogy rugalmasabb és differenciáltabb legyen a bölcsődei rendszer

„– Jártak a gyermekei bölcsődébe?

– Igen. Három lányom van, másfél-két évesek voltak, amikor beírattuk őket, ketten közülük önkormányzati bölcsődébe, egyikük pedig családi napközibe járt. Sokat köszönhetünk a kisgyermeknevelőknek, hiszen rengeteget foglalkoztak velük, gyakran például  komolyzenével fogadták a kicsiket reggelente és a kézműveskedést is már itt megszerettették velük.

– Ma még mindig szívesen maradnak otthon az anyukák három évig. Sokan azért, mert azt gondolják, a gyermekük nem kap majd elég figyelmet, gondoskodást a bölcsődében. Nekik mit tanácsol?

– Abban az esetben, ha a szülőnek el kell mennie dolgozni, jó megoldás lehet a bölcsőde, amelyek többsége a korábbiakhoz képest sokkal családiasabb körülmények között  működik. Terveink szerint a szülők és a gyermekek igényeihez még jobban fognak alkalmazkodni jövő januártól, amikortól elindul a bölcsődei rendszer átalakulása.

– Önt nemrég nevezte ki Balog Zoltán miniszter a bölcsődei rendszer átalakításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztossá. Mi tart a legfontosabb feladatának?

– Azt, hogy a bölcsődei rendszer rugalmasabbá és elérhetővé váljon minden család számára, amelyiknek szüksége van erre, s mindeközben a bölcsődék is egyre professzionálisabb módon működjenek, amihez természetesen hozzátartozik az ott dolgozók megbecsülése.

– Miért nyúltak hozzá a rendszerhez?

–  Pontosan azért, hogy rugalmasabb és differenciáltabb legyen a a bölcsődei rendszer. A klasszikus bölcsődék mellett meg fognak jelenni a mini bölcsődék, a munkahelyi bölcsődék és a gyermekvédelmi törvény módosításával a családi napközik is átalakulnak családi bölcsődévé. Esetükben ez a változás nem jár együtt a személyi és a tárgyi feltételek átalakításával, szigorításával.

Évek óta azt tapasztaljuk, hogy leginkább a  kistelepüléseken nem megoldott a bölcsődei ellátás. Egy olyan városban, ahol több, mint 10 ezer ember lakik, kötelező a bölcsőde működtetése. Máshol viszont eddig nem volt az, pedig folyamatosan nő a foglalkoztatottság, egyre többen mennének vissza dolgozni, amit – ha nincsenek nagyszülők, vagy egyéb segítség – csak bölcsődei ellátással lehet megoldani.

Az új szabályozás alapján a 10 ezernél kisebb lélekszámot irányító helyhatóságoknak akkor van bölcsőde működtetési  kötelezettségük, ha legalább 40 fő a 3 évnél fiatalabb gyermekek száma a településen, vagy, ha legalább 5 kisgyermeket szeretnének elhelyezni az intézményben a szülők. Az a cél, hogy a jelenlegi 47 ezer férőhely 60 ezerre emelkedjen. Ez az uniós forrásokból megvalósuló férőhelybővítés együtt kell, hogy járjon a bölcsődék finanszírozásának javulásával és a bölcsődékben dolgozók megbecsülésével.

Ez irányba is tettünk már lépéseket, hiszen a bölcsődékben 2014 óta nem a bent lévő, hanem a beíratott gyermekek után jár az állami támogatás, jövő évtől pedig a családi bölcsődék támogatása fog nőni 30 százalékkal. Emellett a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők bekerültek a pedagógus életpályamodellbe, a középfokú végzettségűek számára pedig előkészítés alatt áll a jövő évi bérfejlesztésre vonatkozó szabályozás, illetve a főiskolai képzésbe is jóval többen tudtak idén bekapcsolódni, mint az előző években, tehát a szakmai továbbképzés is szélesebb körű lesz.”

(...)