A klasszikus bölcsődék mellett megjelennek a mini, a munkahelyi, és a családi bölcsődék. Ezekről a változásokról beszélt a család.hu-nak Fűrész Tünde, a nemrég kinevezett bölcsődei rendszer átalakításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos.
„– Jártak a gyermekei bölcsődébe?
– Igen. Három lányom van, másfél-két évesek voltak, amikor beírattuk őket, ketten közülük önkormányzati bölcsődébe, egyikük pedig családi napközibe járt. Sokat köszönhetünk a kisgyermeknevelőknek, hiszen rengeteget foglalkoztak velük, gyakran például komolyzenével fogadták a kicsiket reggelente és a kézműveskedést is már itt megszerettették velük.
– Ma még mindig szívesen maradnak otthon az anyukák három évig. Sokan azért, mert azt gondolják, a gyermekük nem kap majd elég figyelmet, gondoskodást a bölcsődében. Nekik mit tanácsol?
– Abban az esetben, ha a szülőnek el kell mennie dolgozni, jó megoldás lehet a bölcsőde, amelyek többsége a korábbiakhoz képest sokkal családiasabb körülmények között működik. Terveink szerint a szülők és a gyermekek igényeihez még jobban fognak alkalmazkodni jövő januártól, amikortól elindul a bölcsődei rendszer átalakulása.
– Önt nemrég nevezte ki Balog Zoltán miniszter a bölcsődei rendszer átalakításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztossá. Mi tart a legfontosabb feladatának?
– Azt, hogy a bölcsődei rendszer rugalmasabbá és elérhetővé váljon minden család számára, amelyiknek szüksége van erre, s mindeközben a bölcsődék is egyre professzionálisabb módon működjenek, amihez természetesen hozzátartozik az ott dolgozók megbecsülése.
– Miért nyúltak hozzá a rendszerhez?
– Pontosan azért, hogy rugalmasabb és differenciáltabb legyen a a bölcsődei rendszer. A klasszikus bölcsődék mellett meg fognak jelenni a mini bölcsődék, a munkahelyi bölcsődék és a gyermekvédelmi törvény módosításával a családi napközik is átalakulnak családi bölcsődévé. Esetükben ez a változás nem jár együtt a személyi és a tárgyi feltételek átalakításával, szigorításával.
Évek óta azt tapasztaljuk, hogy leginkább a kistelepüléseken nem megoldott a bölcsődei ellátás. Egy olyan városban, ahol több, mint 10 ezer ember lakik, kötelező a bölcsőde működtetése. Máshol viszont eddig nem volt az, pedig folyamatosan nő a foglalkoztatottság, egyre többen mennének vissza dolgozni, amit – ha nincsenek nagyszülők, vagy egyéb segítség – csak bölcsődei ellátással lehet megoldani.
Az új szabályozás alapján a 10 ezernél kisebb lélekszámot irányító helyhatóságoknak akkor van bölcsőde működtetési kötelezettségük, ha legalább 40 fő a 3 évnél fiatalabb gyermekek száma a településen, vagy, ha legalább 5 kisgyermeket szeretnének elhelyezni az intézményben a szülők. Az a cél, hogy a jelenlegi 47 ezer férőhely 60 ezerre emelkedjen. Ez az uniós forrásokból megvalósuló férőhelybővítés együtt kell, hogy járjon a bölcsődék finanszírozásának javulásával és a bölcsődékben dolgozók megbecsülésével.
Ez irányba is tettünk már lépéseket, hiszen a bölcsődékben 2014 óta nem a bent lévő, hanem a beíratott gyermekek után jár az állami támogatás, jövő évtől pedig a családi bölcsődék támogatása fog nőni 30 százalékkal. Emellett a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők bekerültek a pedagógus életpályamodellbe, a középfokú végzettségűek számára pedig előkészítés alatt áll a jövő évi bérfejlesztésre vonatkozó szabályozás, illetve a főiskolai képzésbe is jóval többen tudtak idén bekapcsolódni, mint az előző években, tehát a szakmai továbbképzés is szélesebb körű lesz.”
(...)
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Szoboszlai Zsolt és Stefan Gyökeres döntései meghatározták fiaik pályafutását.
„Gondolta volna, hogy ilyen rendes ember lesz belőlem?” Talán ennél szívmelengetőbbet nem is hallhat egy cigány szegregátumban szolgáló szerzetesnővér. A Szent Ferenc Kisnővérei közösség tagjai néhány évtizede a legkilátástalanabb helyzetben élők mellé szegődtek, s azóta minden csillogó koromfekete szempárból maga Krisztus néz vissza rájuk. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Arlón jártunk.
A gödi Búzaszem iskolában évek óta a táskák mélyén lapulnak az okoseszközök. A tanulóknak egészen nyolcadik osztályig még odahaza sincs megengedve a használatuk. Helyette néptánc- és népzeneórákat vesznek, cserkészkednek, a fiúk még a szablyavívás fortélyait is elsajátíthatják.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
Az Old Traffordon úgy érzik, megtalálták a megfelelő játékost a balhátvéd posztra.
„Nehéz akkor segíteni, ha az arrogancia találkozik a tudatlansággal, de megpróbálom” – fogalmazott az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
