Kedves Naplónk!
Volt korábban olyan érzésed, hogy nem mehetsz el valahova, nem nézhetsz meg valamit, vagy nem olvashatsz el egy cikket, esetleg könyvet? Nekünk volt.
Szeretnénk az aggódókat megnyugtatni, ha ugyanilyen lehetetlen helyzetbe kerülne a Magyar Hírlap vagy a Magyar Idők, akkor az ő alkotói közösségükkel is hasonló formában vállalnánk szolidaritást.
„Nem szerencsés, ha a sajtó önmagával foglalkozik, de van pár olyan ügyünk, amelyet nem feltétlenül ért mindenki. Az egyetértők mellett másokból bosszankodást váltott ki, hogy szolidaritást vállalunk a hozzánk képest más beállítottságú, de 2016-ban már független Népszabadsággal, s hogy az alkotói közössége számára felületet biztosítunk cikkeik közzétételére. Szeretnénk az aggódókat megnyugtatni, ha ugyanilyen lehetetlen helyzetbe kerülne a Magyar Hírlap vagy a Magyar Idők, akkor az ő alkotói közösségükkel is hasonló formában vállalnánk szolidaritást.
Annak, hogy mindezt egyoldalúan és annak ellenére tesszük, hogy tudjuk, az előző 26 évben a balliberális oldal soha ilyen gesztust nem tett a jobboldali sajtó mellett – ami fordítva is igaz –, megvan a maga oka. Leegyszerűsítve a dolgot: eljött az ideje felismerni azt, hogy rossz szokás, ha az ember azért hívja meg felebarátját egy kávéra, mert az majd úgyis visszahívja. Nem. Az ember azért hívja meg a másikat, mert épp így gondolja helyénvalónak, valamiért így esik neki jól stb., és nem a feltétlen viszonosságért. A meghívás ráadásul egy elnémult újság esetében nem öncélú. Szakmájukat komolyan gyakorló újságírók által megírt cikkek, riportok megjelenése az olvasók sokoldalú tájékozódását szolgálja.”