Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Szeretnénk az aggódókat megnyugtatni, ha ugyanilyen lehetetlen helyzetbe kerülne a Magyar Hírlap vagy a Magyar Idők, akkor az ő alkotói közösségükkel is hasonló formában vállalnánk szolidaritást.
„Nem szerencsés, ha a sajtó önmagával foglalkozik, de van pár olyan ügyünk, amelyet nem feltétlenül ért mindenki. Az egyetértők mellett másokból bosszankodást váltott ki, hogy szolidaritást vállalunk a hozzánk képest más beállítottságú, de 2016-ban már független Népszabadsággal, s hogy az alkotói közössége számára felületet biztosítunk cikkeik közzétételére. Szeretnénk az aggódókat megnyugtatni, ha ugyanilyen lehetetlen helyzetbe kerülne a Magyar Hírlap vagy a Magyar Idők, akkor az ő alkotói közösségükkel is hasonló formában vállalnánk szolidaritást.
Annak, hogy mindezt egyoldalúan és annak ellenére tesszük, hogy tudjuk, az előző 26 évben a balliberális oldal soha ilyen gesztust nem tett a jobboldali sajtó mellett – ami fordítva is igaz –, megvan a maga oka. Leegyszerűsítve a dolgot: eljött az ideje felismerni azt, hogy rossz szokás, ha az ember azért hívja meg felebarátját egy kávéra, mert az majd úgyis visszahívja. Nem. Az ember azért hívja meg a másikat, mert épp így gondolja helyénvalónak, valamiért így esik neki jól stb., és nem a feltétlen viszonosságért. A meghívás ráadásul egy elnémult újság esetében nem öncélú. Szakmájukat komolyan gyakorló újságírók által megírt cikkek, riportok megjelenése az olvasók sokoldalú tájékozódását szolgálja.”