Esküdtbíróságok Magyarországon: elvetélt az ötlet?

2016. szeptember 16. 11:07

Az esküdtbíróságok felállításakor hangoztatott nemes elvek tehát csak korlátozottan igazolhatók, ezért megkockáztatható, hogy Magyarország jelenleg átalakítás alatt álló bírósági eljárásaiban nem szükséges egy ilyen testület.

2016. szeptember 16. 11:07
Vesztergombi Tamás
TudományON

„Mindannyian emlékszünk a Tizenkét dühös emberre, ahol esküdtekre van bízva a gyilkosság gyanúsítottjának felmentése vagy elítélése. Szimpatizálunk velük, mivel átlagos emberekként vizsgálják az ügyet, jogi sallangok nélkül. De ez elég indok-e arra, hogy bevezessük az esküdtbíráskodást? A szakirodalom korántsem biztos benne. (...)

Az ún. Diamond-kutatás alátámasztott egy elterjedt feltételezést: a részletes, hosszú időtartamú szakképzés eltávolítja a jogászokat a társadalmi igazságérzettől. Az esküdtek azonban a körülményeket jóval érzékenyebben figyelembe veszik, ez pedig döntésbefolyásoló hatással járhat. Magyarországon azonban rossz a felhangja ennek a funkciónak, hiszen a II. világháború után a szovjetek az ülnökbíráskodás, azaz a »megbízható« népi elemek bevonásával biztosították a nekik megfelelő döntések megszületését.

Az esküdtbíróságok felállításakor hangoztatott nemes elvek tehát csak korlátozottan igazolhatók, ezért megkockáztatható, hogy Magyarország jelenleg átalakítás alatt álló bírósági eljárásaiban nem szükséges egy ilyen testület. Viszont létezik a meglévő kereteken belül egy reális kompromisszumos javaslat az esküdtbíróság támogatói számára: a szakbírók melletti ún. ülnökök részvétele. Ez a rendszer ötvözi a népképviselet és a humánus eljárás lehetőségét a professzionalizmussal.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 73 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
smarton
2017. február 10. 15:44
"Az ún. Diamond-kutatás alátámasztott egy elterjedt feltételezést: a részletes, hosszú időtartamú szakképzés eltávolítja a jogászokat a társadalmi igazságérzettől. " Hát akkor biztosan nem kell esküdtszék. " Magyarországon azonban rossz a felhangja ennek a funkciónak, hiszen a II. világháború után a szovjetek az ülnökbíráskodás, azaz a »megbízható« népi elemek bevonásával biztosították a nekik megfelelő döntések megszületését." Vagyis a népi ülnök bíráskodás járatta le az ítélkezést. Ergo: Nem kell esküdtszék, ülnökök kellenek! ELKÉPESZTŐ, ILYEN HÜLYÉK MIÉRT TENYÉSZNEK ITT EZERZÁM???
bunko_jobbos
2017. február 10. 15:07
Első megjegyzésem: mindenre nagy óvatossággal nézem, ami Ámerikából jön. Hihetetlenül meg tudják magyarázni, hogy az milyen jó ott. Közben tudjuk, hogy ők gyártják a legszarabb dolgokat a világon (pl. 2. VH-s tankok, repülők, a 80-as évek végén általánosan gyártott, a 30-as évek technikáját képző OHV motorok stb.). Pl. Harley Davidson, iphone. Sok marketing, kevés technikai tudás. A Harley-sek most ölre mennének velem, de minden tapasztalt motoros tudja, hogy villáskulcs nélkül azokkal a szarokkal el sem szabad indulni. De az agyukba ültettek egy marketingmagot, ami hajt rendesen. Szóval: azért mert a filmekben, ami az ő nagyszerűségüket hivatott hirdetni fantasztikusan működik, még ne gondoljuk azt, hogy valójában is jó. (A fegyverviselés a másik, azt is megmagyarázták már nekem fiatalabb koromban, hogy milyen jó is az, csak felnőttem). Szerintem a bíró az esetek 20%-ában hoz elfogult és hibás ítéletet, az esküdtek meg 300-40%-ban. Beszéltetek ti már átlagos emberrel??? Én többször szoktam a lakóhelyemen ismeretlenekkel beszélni. Churchill mondása jut eszembe: a demokrácia elleni legjobb érv öt perc beszélgetés az átlagos választópolgárral. :-)))))))))))) Ha választanom kéne, inkább egy egyetemet végzett, ilyen ügyekben tapasztalattal rendelkező ember döntsön a sorsomról, mint 12 félhülye asztalos meg autószerelő.
realista
2017. február 10. 15:07
Azt, hogy az egyszerű embert mennyire nem az objektivitás vezérli, hanem a többnyire felülről gerjesztett indulatok, erre számos történelmi példa van, már az ókori görögöknél, vagy a Jézus keresztre feszítése, vagy akár a francia forradalom eseményei, hogy a Rákosi iránti lelkesedést ne is említsem.
realista
2017. február 10. 15:07
Az esküdtek a vád és a védelem által keltett pillanatnyi hangulat valamint a média által felkorbácsolt indulatok alapján döntenek, míg a bíró sokévi tapasztalata révén átlát az ügyvédi mesterkedésen.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!