Most aztán jó kis pogromot szerveztetek Bayer Zsoltnak, pupákok! Innen is gratulálok hozzá! Most neveitek ott figyelnek szépen sorban egymás alatt, mint legyek a légypapíron. Egy torz kor, egy torz eszme mementóiként.
„Most aztán jó kis pogromot szerveztetek Bayer Zsoltnak, pupákok! Innen is gratulálok hozzá!
Olyan jól sikerült, hogy most neveitek ott figyelnek szépen sorban egymás alatt, mint legyek a légypapíron. Egy torz kor, egy torz eszme mementóiként. Emberek, akik azt szajkózzák, hogy nem szeretik a gyűlöletkeltést, az intoleranciát, de közben oly embertelenül képesek gyűlölni, kirekeszteni a nekik nem kedveset, mint senki emberfia. Mikor már azt hinnénk, ez képtelenség, ők fokozzák fokozhatatlan gyűlöletüket, s társaikkal össze is hangolják azt, hogy minden napra jusson egy-egy szívszaggató lovagkereszt-visszaadás.
Azért az már szó szerint nagyon mélyről jövő, amikor valaki halott, elföldelt családtagja kitüntetését postázza vissza az államfőnek. Így járt Ranschburg Jenő és Koltai Tamás. Családjaik eldöntötték, hogy ők is biztosan visszaadnák, ha még itt lennének köztünk. Slussz.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
