Navracsics Tibor: Nagyon nem fair, hogy most Menczer Tamás nyakába varrják az ügyet, nagyon nem!
Navracsics Tibor interjút adott a Válasz Online-nak.
Vannak azonban olyan – jellemzően zárt – helyek, ahol az ember számára „a többiek” valóban a poklot jelenthetik. Mind lelki, mind fizikai értelemben. S hogy Magyarországon nemcsak a börtönök lehetnek ilyen helyek, hanem akár a gyermekotthonok is, az botrány.
„Egy épp ilyen botrányokra szakosodott lap, a Bors számolt be egy újabb esetről, amikor is az egyik hazai gyermekotthon dolgozói különböző szexuális szolgáltatásokra vették rá a gondjaikra bízott gyerekeket – a kisebbek édességet, játékokat, a nagyobbak némi zsebpénzt kaptak cserébe. Nem világos, hogy ha az ügyben rendőrségi feljelentés is történt, miért nem nevesíti a bulvárlap az intézményt, miért nem tesz még csak utalást sem arra, az ország mely részén derült fény az aberrált visszaélés-sorozatra (nehezen hihető, hogy a Borsot csupán az ártatlanság vélelme vezérelte volna). Akárhogy legyen is, sajnos nem valószínű, hogy mindez a képzelet szüleménye. Majd minden hónapra jut ugyanis egy-egy olyan hír a hazai gyermekotthonokkal kapcsolatban, amely a legbetegebb képzeletet is felülmúlja.
A közelmúltból a legemlékezetesebb talán az áprilisban nyilvánosságra került kaposvári eset. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) által lefolytatott ellenőrzés megállapította, hogy a Somogy megyei Zita Gyermekotthonban mindennapos volt a fiatalok körében a droghasználat, egymás terrorizálása, a fizikai és a szexuális erőszak. S míg az újságolvasó – érthetően – az utóbbira kapja fel leginkább a fejét, a »hétköznapi« erőszak is hatalmas torzulásokat okozhat a kiszolgáltatott fiatalok személyiségében. Legalább ilyen megrázó volt hallani, amikor az AJBH munkatársa még márciusban arról számolt be: egy kalocsai gyermekotthon lakói olyannyira hozzászoktak a testi fenyítéshez – rendszeresen pofozták és kulcscsomóval verték őket –, hogy egy idő után már nem is úgy gondoltak magukra, mint akiknek bántalmazásban van részük.”