A népszavazás tétje

„Az uniós bürokraták és a hazai bojkottbaloldal vezetői azt sugallják, bárhogy döntenek is a magyarok a kötelező menekültkvótáról, annak semmilyen jogi és politikai következménye nem lesz. Ez sem igaz, mert bármennyire fogyatékos lett az Európai Unióban a demokrácia és a joguralom, azt még Brüsszel mai bürokratái sem merik megtenni, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják egy tízmilliós tagállam lakosságának demokratikusan kinyilvánított többségi akaratát. Brüsszel mai bürokratái sem köphetik szembe alapító atyáikat, akiknek egyike, Robert Schuman írta, hogy „az európai közösség nem fog hasonlítani sem egy birodalomhoz, sem a Szent Szövetséghez; a nemzetek közötti kapcsolatokra kiterjedő demokratikus egyenjogúság lesz az alapja”.

És a politikai döntésnek minden bizonnyal jogi következménye is lesz: először a magyar Országgyűlésre nézve, amelynek valamit lépnie kell, továbbá a kormányra nézve is, amelynek a magyar nép demokratikus akaratát képviselnie kell az uniós szintű tárgyalásokon, és kezdeményezheti – akár más, hasonló állásponton levő tagállamokkal együtt – az uniós határozatok, jogszabályok módosítását. Ennek nyomán pedig az unió legfőbb döntéshozó testülete, az Európai Tanács és az Európai Bizottság is döntéskényszerbe kerül, akár tetszik neki, akár nem.

Mindenképp lesznek – nem is akármilyen – következményei az október 2-i magyarországi népszavazásnak; a tét túlzás nélkül óriási. Akik ezt tagadják, és a bojkott vagy az érvénytelen szavazatleadás mellett kampányolnak, azok piti pecsenyéjüket sütögetik, és saját demokratikus és európai elkötelezettségüket cáfolják meg, hiszen nemcsak nem kíváncsiak az emberek véleményére, de még le is akarják beszélni őket a szabad véleménynyilvánításról. Az európai globalista baloldal vezetői és médiumai pedig azért ingerültek és ellenségesek, mert felrémlett előttük a veszély: ha a magyar kormánynak joga van megkérdezni a polgárokat, akik tömegesen és egyöntetűen válaszolnak az általa feltett kérdésre, akkor ez talán más kormányoknak is eszükbe jut. És hová vezet az, ha a demokrácia magyar modellje precedenssé és népszerűvé válik más európai országokban is?”