A politikailag korrekt rabbik és a terrorfenyegetettség

Muszlim kulturális központot alakítanak ki az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem szomszédságában – járja be a hír a magyar közéletet az elmúlt napokban. A központot létrehozó alapítvány vezető tisztségviselői ellen korábban fegyvercsempészet, merényletkísérlet, kábítószerrel való visszaélés miatt folyt eljárás. 

Nincsenek véletlenek. 

Magyarország Kormánya (igen, itt lehet rám dobálni, hogy „biztos fideszes ez is”) napjainkban azon dolgozik, hogy terroristáktól óvja meg hazánkat. Lehet ezt kritizálni, bizonyára van még rengeteg megfontolandó megoldás, de időnk a vitákra szűkös.

A Budapesti Rabbiság a tegnapi napon - 2016. augusztus 29-én megosztott egy tiltakozást, amely kifejezetten a terrorista hátterű tisztségviselő miatt tiltakozik a központ létrejötte ellen. Tudvalevő, hogy a budapesti rabbiság igazgatója - Radnóti Zoltán - sokéves barátságot tart fenn szinte valamennyi budapesti muszlim közösséggel. A megjelent tiltakozás (ami azóta már nem látható) egyértelműen nem vallási diszkriminációból ered.

Mindeközben egy másik levél is forog zsidó körökben, amely szerint Frölich Róbert vélhetően Radnóti Zoltánt elítélő módon viszont a szabad vallásgyakorlat miatt PC (politikailag korrekt) nyilatkozat kiadását sürgeti, Heisler András bevonásával. Azzal érvel, hogy az „állásfoglalás nem a rabbik véleményét tükrözte”. Ezt követi üres mondatok sora a vallásszabadságról, stb... Valóban így lenne? Frölich Róbert szerint a rabbik nem szólalnak fel a terrorizmus, a fegyvercsempészet, a merényletkísérletek megelőzése érdekében? 

Vajon ez a muszlim kérdés lenne a rabbiság két pólusának erőpróbája?

Az egyik oldal a vallási közösségek egymáshoz közeledését, egymás megismerését és barátságát szorgalmazza, viszont elutasít egy kétes hátterű alapítványt.

Mindeközben a másik oldal a „liberáldiktatórikus” világ szólamaival egybecsengő vallásszabadságot énekli meg, pozitív tettek nélkül. „Országos főrabbiként” szervezett vallásközi rendezvények során többször is elmulasztja a muszlim közösségek képviselőinek meghívását. A terrorveszély ellen viszont nem emelné fel szavát? Különösen ilyenkor, amikor Magyarország miniszterelnöke is a terror beáramlásától próbálja megóvni Európát? 

A zsidó vallás elfogadó barátsággal érez a muszlim közösségek iránt, amint azt Rambam (ismertebb elnevezésén Maimonidész) is megírta: „...a názáreti Jézus valamennyi cselekedete, és az Ismaelita (Muhammad), ki őutána tűnt fel, kizárólag a Messiás eljövetelének útját készíti elő, és jobbá teszi a világot, ösztönözve valamennyi nemzetet az Örökkévaló együttes szolgálatára, amint az írva vagyon Egy tisztább nyelvre formálom a népeket, hogy mindannyian az Örökkévaló nevét szólítsák, és egy közös szándékkal szolgálják.” (Misné Torá, Meláchim uMilchámot 11:7; Cefánia 3:9) 

Viszont a zsidó vallás elítél mindent, ami Élet ellenes cselekedet, így a terrorizmus ellenes fellépés is „lélekmentés” (Pikuách Nefes).

Hiányolom a társadalmi kommunikációt (itt is, mint egy hamarosan megjelenő másik publikációm témájában is). Hiányolom, hogy a hitközségi vezetés nem tart fenn folyamatos egyeztetést a muszlim közösségekkel (amint azt például a keresztény felekezetek esetében teszi). Az előítéleteket, a félelmet, az aggodalmat, kizárólag egymás megismerése által tudnák leküzdeni. 

Reméljük, hogy azok, kik a honi zsidóság vezetőinek érzik magukat nem különféle politikai megfelelések, igazodások, vagy óvatoskodások mentén tevékenykednek. Az állam aktuális vezetésével pedig minden jó igyekezetben összefognak; így és emellett törekednek közösségeink, és az egész társadalom javát szolgálni.  

Schwezoff Dávid