Pzs, térd, ima

„Igazi hittérítő Bor érkezett gondozásunkba. Olyan fajtából készült, amelytől nem várunk komoly dolgokat. Rendben, bevallanom, egyszer már kóstoltam ebből a szőlőből szűrt pazar nedűt, de azért nem került fel a képzeletbeli top-listámra, s továbbra sem tűztem ki a lobogónkra. Ezért is kaptam fel a fejem, amikor Andrási László - Somló Kincse Kézműves Kispince - azzal állt elő, hogy a 2015-ös tételek kóstolása a következő sorrendben történjen: olaszrizling, juhfark, gohér, piros bakator, kéknyelű és a végén, királyleányka. Először azt hittem, hogy rosszul hallok, s vissza is kérdeztem; biztos, hogy ezt szeretnéd megmutatni a sor végén? A válasz határozott igen volt.

Pislogtam, mint hal a szatyorban, s vártam, hogy ebből vajon mi fog kisülni. Elindult a borritkaságok sora, s egyszer csak ott figyelt velem szemben a királyleányka, aminek elvileg a 38-as extrakt tartalmú juhfarkot is ütnie kellett. A látvány sokat sejtető volt: megforgattam a pohárban, s nem akart lemászni a faláról. Amikor megszagoltam kitágult a pupillám. Ami ezután következett, arra azonban még mindig nem voltam felkészülve.

Az első kortyot követő másodpercekről csak annyira emlékszem, hogy olyan dolgok kavarogtak a fejemben, mint papír zsebkendő, térd és ima. Őserő, vibrálás, a vulkán kihunyni nem akaró tüze. Körülbelül így tudnám összefoglalni. Ez a Bor kérem, nem csak a szőlőfajtát illetően egyedülálló, de mint Fehérbor is megkérdőjelezhetetlen ritkaság.”