Tarlós István megtáncoltatta a csodálatos olasz filmcsillagot
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
A párhuzamos univerzumok teóriája egyre nagyobb karriert fut be regények és filmek narratív sémájaként. Neil Gaiman és Michael Reaves Köztesvilág című regénye kolosszális megoldással gazdagítja e közkedvelt spektrumot.
„A fikción belül a harcban álló tudomány és mágia tehát egyazon, átjárható struktúra része. Ez a kapcsolatrendszer egy olyan irodalmi (ill. a popkultúrában igen gyakori) tendencia felé mutat (visszamenőlegesen is), melyben eltűnik a különbség sci-fi és fantasy között. Ám ez az »eltűnés« azt is jelenti, hogy a szóban forgó regény mindkettő egyszerre. Komplementer játéktér, mely innen nézve sci-fi, onnan nézve fantasy (a hibrid helyett inkább a kiméra a megfelelőbb szó rá), és éppen ezért hasonlóan viselkedik, mint a párhuzamos univerzumokat lehetővé tevő kvantummechanika (vö. részecske/hullám dualitás). Mivel a mű arra fut ki, hogy az egyensúlyt meg kell őrizni, ez a szerzők válaszaként is olvasható a sci-fit és a fantasyt szembenálló diskurzusokként elgondoló kritikai hagyományra. Pláne akkor, ha mindkét zsáner ráépülhet egy megfelelő, a képzeletet nemhogy nélkülöző, de nagyon is megmozgató tudományos alapra, a sokvilág-elméletre.”