„A délszláv háború, a 2001-es amerikai terrortámadás-sorozat, vagy a 2008-as gazdasági világválság számunkra is közvetlen következményekkel járt. A brit népszavazás eredménye ehhez hasonlóan fordulópont Magyarország számára. Ebben a kaotikus pillanatban könnyen rossz helyre sodródhatunk. A magyar kormány őszre tervezett népszavazása az Európai Unió szétforgácsolásához és Magyarország kiszorulásához járul hozzá.
Mégis mit kellene tennünk? Történelmi tapasztalataink és a józan ész arra buzdít minket, hogy minél szorosabb kötelékben legyünk az Európai Unióval. Magyarország biztonsága és jóléte Európában van, az uniós csatlakozással évszázados álom teljesült be. Az hogy az Unió nem elég jó és nem elég hatékony, arra kell, hogy buzdítson bennünket, hogy megerősítsük. Nincs magyar gazdasági fejlődés szoros gazdasági integráció nélkül. Sokkal többet kell befektetni a jövőorientált oktatásba és innovációba. Bővíteni kell az egységes piac mechanizmusait. Nem bezárkózásra, hanem még több nyitottságra van szükség.
Az Európai Unió a történelem egyik legambiciózusabb projektje, amely közel hetven éve békét és fellendülést hozott európaiak százmillióinak. Nincs ez másképp ma sem. Az országokon belüli és országok közötti különbségek növekedése az, ami szétfeszítheti ma az Uniót. Európa megújítását úgy kell elérni, hogy ezek a különbségek csökkenjenek. Ha ehhez nem lesz elég nyitottság a fejlettebb országokban, az Magyarország számára végzetes lenne. Az pedig még inkább, ha a magyar kormány az Unió szétesésére játszana. Ezért ma az utópisztikusnak tűnő, mégis nagyon is realista Európai Unió megőrzése és megerősítése a feladatunk.”