A jó, a rossz és Brüsszel

„Nehogymá’ jó legyen ezeknek a kurucoknak, gondolták, s egyenesen kötelezettségszegési eljárással fenyegetik hazánkat, ha csökkenteni merészeli a kormány a net áfáját. Persze nem annyira tökkelütöttek az uniós ítészek, hogy ne találnának megfelelő jogi eszközt ehhez, mert aminek megakadályozására nincs uniós jogszabály, az nem is létezik. Paragrafusgyártásban ugyanis Brüsszel valószínűleg olimpiát nyerne. A szabályok egyébként jó dolgok, különösen, ha nem arra használják őket, hogy megkeserítsék velük az uniós polgárok, kormányok életét.

Hogy amúgy miért fáj Brüsszelnek az internet áfájának csökkentése, az fel nem fogható, az viszont bizonyos, hogy éppen az ilyesfajta ügyek miatt kerülnek az uniós intézmények és testületek egyre messzebb az emberektől, olyannyira, hogy egyre több országban vetődik fel, talán mégsem olyan bolondok a britek. Az unió jelen állapotában éppen olyan, mint a budapesti biciklisták egy része: tökéletes példái annak, hogyan lehet egy alapvetően jó dolgot a lehető legkártékonyabban használni.

S nyilván, ahogyan néhány kerékpáros félbolond miatt normális ember nem akarja ócskavastelepre deportálni az összes bicajt, úgy az Európai Uniót sem dobnánk a »történelem szemétdombjára«. Az viszont biztos, hogy az uniós intézmények, jogszabályok és testületek alapos reformja nélkül előbb-utóbb többen követni óhajtják majd a briteket.”