Az író ír, a szerkesztő szerkeszt!

„Kezdjük az alapoknál. Mi is egy szerkesztő feladata? Miből áll pontosan a munkád?

A nagy amerikai kiadóknál a szerkesztő feladata a félkész kézirattól kezdve végigkísérni a mű keletkezését, és azt lehetőleg a szerző szándékaival megegyezően terelgetni a megfelelő irányokba, nyesegetni a »vadhajtásokat«. Nálunk ez még magyar szerző műve esetén sem nagyon divat. Miután mi egyelőre csak külföldi szerzők műveit jelentetjük meg, a fordítók által készített szöveget fésülöm át, kijavítom a fordítási hibákat, tévedéseket, kigyomlálom az anglicizmusokat, a germanizmusokat, és lehetőség szerint mindenféle magyartalanságot, különös tekintettel a »mondta«” és a »volt« szavak gyakori ismételgetésére, amitől én speciel frászt kapok.

Igen, angolból fordításnál ez szinte kikerülhetetlen. Hozzád mikor, kitől kerül a kézirat? Milyen szempontok szerint javítod? Mennyire kapsz szabad kezet? Jellemzően mit javítasz?

A fordítótól a kézirat egyenesen hozzám kerül, és a kiadótól teljesen szabad kezet kapok, Vladi megbízik bennem. A fordítók egy része kér visszajelzést a javításokról, más részük nem foglalkozik ezzel. Viszont mindenképpen lehetnek olyan vitás kérdések, fontos dolgok (szójátékok, beszélő nevek, stb.), amiket közösen kell megvitatnunk, esetleg megváltoztatnunk. Az is megesik, hogy esetlegesen kimaradt szövegrészeket újra átküldök (nem is hinné az átlagolvasó, ez milyen gyakori). De a felelősség és az utolsó szó az enyém. Gyűlölöm az egyhangú, fantáziaszegény fordításokat, az indokolatlan szóismétléseket, és azt szeretem, ha van egyfajta »sodrása«, »dallama« a szövegnek, még a szépirodalmi kategóriába nem sorolható regények esetén is.”