A várandósság alatti és utáni mentális tünetek, a depresszió, az érzelmi labilitás negatívan hatnak a szexuális érdeklődésre, élvezetre, aktivitásra, és arra, hogy mennyire észlelik a nők gyengédnek partnerüket.
A férfi jelenléte a szülésnél nem befolyásolja a pár szexuális aktivitását vagy a nő élvezetét.
Azok a nők, akik hosszabb ideig próbáltak teherbe esni, ritkábban szeretkeznek a várandósság alatt és a szülést követő első 3 hónapban. (...)
Míg a szoptatás nem egyértelműen függ össze a szexualitással, a szoptatás hossza már befolyásoló tényező: azok a nők, akik hosszabban szoptatnak, később kezdik újra a szexuális életet, kevésbé érdeklődők szexuálisan, gyakrabban tapasztalnak fájdalmat közösüléskor, és kevésbé élvezik a szexet. A szoptatás befejezése pozitívan hat a szexuális aktivitásra, de nincs összefüggésben a szexuális fogékonysággal vagy az orgazmussal. (...)
Ha mindkét fél szexuálisan aktív a várandósság alatt és élvezi is a szexet, a kapcsolatot gyengédség és kommunikáció szempontjából is jobbnak értékelik a párok a szülés után 4 hónappal. 3 évvel a szülés után pedig stabilabb a párkapcsolatuk, mindkét szülő bevallása szerint, mint azoknak, akik nem voltak szexuálisan aktívak a gyermekvárás ideje alatt vagy nem volt élvezetes számukra a szexuális együttlét.”