Terror: így nyugtatják magukat a németek

„Hát, kedves Ulrike Demmer, rossz hírem van: az, hogy az elkövetők nem menekültek voltak, gyakorlatilag semmit se jelent. Mint ahogyan az se, hogy »csupán« 59 esetben nyomoz gyanús terrorista struktúrák kapcsán a német rendőrség. Illetve, de, mégis jelent valamit, semmi jót.

Hogy az elkövetők nem menekültek voltak, az például tökéletesen leírja az úgynevezett integráció problémáit. És most épp úgy másfél millió bevándorlót kellene hirtelen, gyorsan és együtt integrálni. Ha nem ment korábban se zökkenőmentesen, mitől menne most? (...)

De nézzük meg az utolsó európai támadások nem menekült elkövetőit! Az egyik a családja nélkül, szexuális zűrzavarban tengő-lengő, kábszergyanús melós, a másik a kiközösített, »engem mindenki bánt és nem ért meg a világ«, a harmadik meg a pszichésen labilis, terhelt.

Lúzerek, akik azt képzelték, hogy majd iszlamista mártírként végrehajtanak valami rendkívülit.

Biztos, hogy olyan nehéz lesz az Iszlám Állam ügynökeinek ilyen »férfiakat« előásniuk a zsúfolt tömegszállásokon?

Szóval, kedves Ulrike Demmer, szerintem nagy a baj. Úgyhogy ideje elfelejteni a statisztikákkal zsonglőrködést.”