Ezért nem leszünk „mi” Európa-bajnokok

„A szövetségi statisztikai hivatal szerint Németország lakosságának 16,4 migrációs háttérrel rendelkezik. Ez a szövetségi köztársaság lakosságának több, mint 20 százaléka. Nagy focibajnokságok idején a média számára ez az adat, mintha nem létezne. Pont a közszolgálati ARD kommentátorai és műsorvezetői beszélnek közben »rólunk«, amikor a német válogatottról van szó.

(...)

Amikor az AfD politikusa, Alexander Gauland méltatlan kijelentést tett a foci EB előtt Jérôme Boatengről, sokan joggal háborodtak fel azon, hogy Boatenget a bőrszíne miatt kirekesztés érte. De vajon akarjuk-e Boatenget csak azért szomszédunknak, mert a német labdarúgó szövetség által kiválasztottak csapatában játszik? Jérôme bátyja, Kevin-Prince szintén német, ám ghánai színekben focizik. Ő akkor már nincs »velünk«?

A németként amerikai színekben játszó Jermaine Jones és a végül Törökországot választó Nuri Sahin példája mutatja: a német lakosság és a fociszövetség választottjai nem fedik egymást. Ez a szurkolók esetében is igaz, amiről bárki megbizonyosodhat, aki az EB alatt végigsétál valamely német nagyvároson. Sokan más csapatokkal szimpatizálnak. Legyen ez családi hátterük vagy épp az adott nemzet futballteljesítménye miatt.

(...)

A német meccsek előtt a szurkolók gyakran éneklik, hogy »álljatok fel, ha németek vagytok«. Ettől még nem kopogtat az ajtón a Negyedik Birodalom. Viszont a »német = aki a német csapatnak szurkol« állítás tartalmazza azt a kirekesztést is, miszerint aki nem Németországnak szurkol, nem német. Ha valaki ennek hangot ad, rögtön jönnek rá a felháborodott reakciók, miszerint túlzás ilyesmivel egyáltalán foglalkozni is. Azok az emberek, akik »németsége« kinézetük vagy vallásuk miatt a hétköznapokban rendszeresen megkérdőjeleződik, valószínűleg szintén inkább ignorálnák a témát, ám mégsem tehetik.”