Önkény és jogbiztonság

„A jelenleg tizenegy tagú Alkotmánybíróság kivételesen nehéz feladat előtt áll, mert a kvótaügyet egyidejűleg kétféle nézőpontból is megközelítheti. Először azt kell eldöntenie, hogy alkotmányjogi szempontból elfogadható-e a Kúria május 3-án meghozott jogerős határozata, amely szerint kiírható a népszavazás.

Ezzel párhuzamosan válaszolnia kell arra is, hogy időközben történt-e olyan fejlemény, amely okafogyottá tenné az Országgyűlés május 10-i határozatát – a Kúria döntése alapján ez a parlamenti állásfoglalás írta elő a referendumot.

Az alkotmánybírák számára csöppet sem új a témakör. Az alapvető jogok biztosa már tavaly december elején az AB-hez fordult, alkotmányértelmezést kérve. Székely László arra várt és vár választ a mai napig is, hogy az Európai Unió Tanácsa jogosan döntött-e a migránsok kötelező szétosztásáról, betelepítéséről. A biztos felidézte: az ENSZ és az Európai Unió alapvető okmányai tiltják emberek egyes csoportjainak áthelyezését más területekre, és a magyar alaptörvény is tilalmazza a kollektív kiutasítást.

Érdekes az ombudsmannak az az érvelése is, amely szerint a világszerte ismert szabályok megsértése felvetheti a közreműködő államok – a küldők és a befogadók – nemzetközi felelősségét. Egy szó, mint száz: az alkotmánybírák jól ismerik a jogi kérdéseket és aggályokat, az elmúlt fél évben ezt már alaposan elemezhették. Feltételezhetjük, hogy – már csak a szoros összefüggés miatt is – ebben a harmadik ügyben is rövid időn belül napvilágot lát a határozatuk.”